Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

méter széles magas gömbszelvény alakú 1 milliméter vastag diszités nélküli ezüst csészéből, a mely teljesen azonos alakú a gyógyszerészek porczellán csészéjével. A többi ezüst tárgyak állitólag ezen csészében találtattak, miben azonban Tamás vagyok. Három darab cartonpapir vastagságú 8 ctm. hosszú és 7 ctm. széles tojásdad alakú ezüst lemez, melyeknek a közepén lévő 16 mm. átmérőjű és egy két milliméter mély kerekded homorulata vastagon van tűzben aranyozva. Ilyen diszlemezt eddig csupán Pilinben /Nógrádm,/1871ben kettőt és Battán /Fehér m./ 1877-ben egyet találtak. A pilini lelet, mely három sirból került, rendkivül gazdag, a melyről bővebben értesülhetni "A magyar honfoglalás kútfői" czimü a m.tud. akadémia által 1900-ban kiadott ábrákkal bőven ellátott munkának 510 lapján. A három tojásdad lemezen kivül van még hét darab 25 mm. átmérőjű domború, kerekded ezüst szijdiszités; melynek közepén egy ötszögü háztető alakulag kiemelkedő aranyozott keretből egy fél borsó mekkoraságu szintén aranyozott félgömb emelkedik ki. Az öt összeszögelésből a kerület széléhez hasonló ugyanennyi éles lécz húzódik. Ezen öt vonal és a pityke széle között levő mezőből paszuly mekkoraságu, nem domború és nem aranyozott kiemelkedés képez öt szigetet. A homorú hátlapnak két átellenes széléről két fül nyúlik le, a melyen áthúzott sodrony vagy h ;ur erősitette a pitykét vastag szövetre, vagy inkább bőrre. Hasonló diszitésü honfoglaláskori pitykéket nem ösmerek. A pilini két lemez és mintegy három font sulyu egyéb ezüst diszitések lovas sirban találtattak, melyekről azt tartják, de nem állitják, hogy a kantárnak diszitésére szolgáltak. Schiller ur feladata a leletkörülmények ösmertetéséhez segiteni. A pilini lelet, a mely mellett az 814-től 840-ig uralkodó jámbor Lajos német császárnak érmei találtattak, egybe vetve eddigi érmek nyomán honfoglaláskoriaknak bizonyult leletekkel, minket nyirieket kiválóan érdekel, mert a pilini e-