Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Tolt markolattal. Sok bronzkarperecz, egy gyönyörű tőr, 4 buzogány, 7 lándzsa, 17 köpüs, 4 szárnyas balta, 3 rézcsákány, 4 lapos és 2 domború szalagos spirális karvéd. 23 sarló. Budoros bokapereczek a milyeneket nálunk Gáván, N-Halászban, Sényőn és Balkányban is találtak. Van itt ezeken kivül rengeteg egyéb régészeti kincs is, amelyek azonban emlékezetemből eltűntek. Kár, hogy az általam futólagosan megtekintett, hét dunántúli múzeumnak,a szegszárdinak, kivételével nyomtatott catalogussa nincs, bár mindegyik korszakonkint nagy szakavatottsággal van elrendezve. A Darnay - múzeum annyiban válik ki, hogy ott minden tárgy külön lapon lerajzolva és tüzetesen leirva is van. A Dujnántulon látottak után be kell vallani, hogy ottan a régészet iránti érdeklődés általánosabb, mint mi nálunk éshogy ottan e téren a vezérszerepet a róm.kath.papok, megyei és városi tisztviselők viszák. Darnay mint tudós kereskedő a maga nemében egyedül áll. Adná az Isten, hogy nálunk is akadna valamely fiatalabb erő, a mely muzeumunkat tovább fejlesztené, mert a természet rendje szerint a vének, a kik közé én is be vagyok sorozva, nem sokára kidőlnek. Hosszura nyúlt levelemet azon kéréssel zárom, be, hogy ugy Te, mint azon szabolcsiak, a kik ezen soraimat elolvasásra méltatták, muzeumunkat továbbra is támogatni kegyeskedjetek* Nyiregyháza,1903.szeptember 11-ón. Igen tisztelő barátod Dr.Jósa András. /Megjelent: Nyirvidék, XXIV, évfolyam, 37.szám. 1903.szeptember 13^án, 2-3,lap./