Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

2. Beregh, Zemplén és ZaboIch vármegyéknek jelentősége _a honfoglalásban A Szilágyi Sándor által szerkesztett "A magyar nem­zet története" czimü nagy terjedelmű jeles műben: "A vezérek kora és a királyság megalapítása" felirattal ellátott rész­letet- Marczali Henrik irta. Itt ott történelmi forrásokat is idéz. Sok esetben a- , zonban állításai subjectiv. nézeteknek látszanak-. Ha akarom hiszem, ha akarom nem hiszem. Felemlíti a krónikákat, melyeket mondai jelleggel ruház fel; de elfogadja ezeknek alapján történelmi igazságul azt, hogy Szvatopluknak atyja Maroth Pannóniában székelt, tehát Béla király jegyzőjének Marót nevű bihari fejedelme a képzelet szüleménye. Azt is elfogadja a krónikától, hogy a magyarok Er­délyen át tették meg honfoglaló utjókat, nem pedig a ve­reczkei szoroson Munkácsnak, mint ahogy azt Anonymus állítja. Alapos történelmi mű csak az lehet, amelyeknek min­den állitásai, mindenki által megtekinthető okmányokkal van­nak beigazolva, a képzelődés kizárásával. « A történet irók, - tehát ezek között Marczali Henrik és Borovszky Samu is - bírósági fórumokhoz hasonlitanak,me­lyek Ítéletüket okiratokból meritik, de amely azonoa okira­tokból a törvényszék, királyi tábla, hétszemélyes tábla gyak­raa lényegesen eltérő nézetre jutnak, de amely fórumoknak jóhiszeműségében senki nem kételkedik. Történet tudós nem lévén, nem érzem magamat hivatott­nak arra, hogy Marczali urnák emiitett állításaival szemben okmányilag igazolt ellenvetéseket és a sárga földig letiport mesemondónak bélyegzett Anonymist védhessem. Marczali tagadja, hogy őseink Munkácson át jöttek mai ( hazánkba* hanem határozottan azt állitja értekezésének 104- I ik lapján, hogy "Látjuk tehát /de e sorok irója nem látja /, hogy az Ájmrijmoa elbeszélése a magyarok bejöveteléről, Sus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom