Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

ABATOK A SZABOLGSMBGYKI GSHALMCKKÛL. /Folytatás./ A geszterédi ásatások e redise nye folytán vérszemet kapta, Röntgen sugarakkal minden ősdowbban hun sírokat láttam. Miután azonban tévedni emberi dolog, terméssetes dolog hogy én is nagyot tévedtem. A kunhalmok rögeszméjébe belovalt engemet Jerney Jánosnak nagy beeaü munkája is, melyet a magyarok ősfészkének kikutatása száljából tett utazásáról koszé tett, és a melyben többek kösött azt mondja, hogy Oláhországban és Moldvában a mieinkhez hasonló Mohila

, - Dél-Oroszországban pedig a Káspl tengeri Kurgán elnevezésű számtalan halmok vannak szétszórva, a melynek tudományos átkutatására a barbárság gyanúja alatt álló orosz kormány évenkint 20-30 ezer rubelt áldoz és a melyekben, - ha olyan tárgyakat találnak /Kamen! baba/ melyek emberi ábrázatot mutatnak, azok olyanok hogy magyar typusra vallanak. De mégsem meri ezeket magyar síroknak tartani, hanem inkább kun síroknak, mert tudomása szerint hazánkban számtalan Kunhalomnak nevezett dombok vannak, a mely nép pedig köznézet szerint a magyarral rokon volt. Szeget ütött fejembe az, hogy Nagy-Kálló hatérában van egy halom, melyet Hagy-Korhánynak neveznek, éa a mely szó hasonlit a Kurgán szóhoz. Ki kellett tehát tudni azt, hogy ezen elnevezés véletlenül hasonló-e a Kürgén szóhoz, vagy collectiv elnevezésnek tekintendő. - Az utóbbi nézetet kell vallanom, mert Oros község határában is van egy Nagy és Kis-Korhány, Békésen, Henczidán, Füzes-Gyarmaton, és a Császár-Szálláson egy K...a halom, a mely szó még közelebb áll a Kurgán szóhoz, mint a Korhány. A déloroszországi kurgánok nem egy korbői