Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

haláláig, I. András trónra jutásáig ős vallást követő volt. Vatáók délről a Tissa mellékéről jöve Abaujváron találkoztak a hazatérő herczegekkel. Szabolcsvármegye tehát utjókban esett. Közel áll tehát azon feltevés, hogy ős vallást követő magyar volt az, kinek fogai közt az érem találtatott, keresztény semmi esetre sem. Vitás kérdés ma is, hogy a magyarok finnekkel, törökökkel, vagy pláne mongolokkal vannak rokonságban. Ezen rokonságot most már, mikor 50 krajczérért Battyányi, Eszterházy, Rákóczy, Kállay, Bátory, Bocskay stb. mindenki lehet, kideríteni lehetetlen. Összevegyültünk sár szláv, germán, latin és egyéb fajokkal. Ezen kérdésben borura derű csak akkor fog következni, ha bevándorlásunk idejéhez közel eső , kétségtelenül magyar sírokra fogunk akadni ós számos csont váz, főképen koponya kerül birtokunkba. Világhírű tudósunk dr. Tewrewk Aurél lenne hivatva a magyar faj jellegét> csonttanilag megállapítani. Okolicsányi Menyhért barátom vendógazerető családjánál kedvet, erőt gyűjtve, tegnap délelőtt a sirmezőn Márky Elek mecénás, dr. Farkas Balázs orszgy. képviselő, Okolicsányi Láazló, Angyaloasy Pál főszolgabiró, Vidovich Antal, Újhelyi Aladár, Fülöp Jenő éa én képeztük a vakondok társaaágot vagy nyolcz áaóval, lapáttal ellátott markos legénnyel. A sirmezŐ aáárky Elek ur birtokán Karász községtől északkeletre 2 kilométernyire, a tanyától délnyugatra, mintegy 300 lépésnyire a Zanőczky domb és Vecse kut lapos közt északról délre nyúló több száz lépés hosszú 2-3 méter magas keletre ós nyugatra lejtő, a környezethez hasonló talajminőségü emelkedésen fekszik. Ezen mintegy 20 hold területű emelkedésnek közepe táján 3-4 hold területről a tegnapi kutatás előtt került néhány érem, melyeket többnyire a tanyabeli gyermekek hánytak el. Egy Szent-László-féle dénár /Rupp VI. species/, egy kicsüngő mellkereszttel Fülöp Jenő