Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

zeumunkba. őseink általában véve az elhunytakkal kevés értéktárgyakat temettek el. Rosz ezüstből készült ruha Ós szijdiszitések igen gyakoriak. Kevés arany tárgy igen ritkán találtatik. A fegyverek igen nagy becsben lehettek , mert igen ritkán adták azt sirmellékletül. A lovakkal bőkezűbben bántak. Igy például a 17 bezdédi sirban 11 lovas sir volt. A ló tiz sirban a csontvázak baloldalán, és csak egy volt jobb oldalon, -minden valószínűség szerint élve- eltemetve. A lovak vízszintesen az emberi csontváznál mintegy 30 centiméterrel magasabbra elhelyezett fejének hossztengelye az emberi koponya felé volt 1rányitva. Egy lő női csontváz mellett is találtatott. A sir felett magas hantot nem emeltek, mert annak a legosekélyebb nyoma is már mindenütt elenyészett. Csupán a Benehalom Pestmegyében volt nagyobb méretű egyszerű halom, mely 1834. ásatott fel; és az Okolicsányi Menyhért barátomnak karászi birtokán levő nagyszabású Gera halom, melyet m. hó 19-én kutattunk át, és amely jelen közleményemnek tulajdonképeni tárgyát képezi. A karászi "Gara halom" a községtől nyugotra, Okolicsányi Menyhért urnák parkjától alig 100 lépésnyi távolságban fekszik, egy több holdnyi, a környezetből alig 12 méternyire kimagasló, -homokos alig ószrevehetőleg lejtő talaj-emelkedésen. A halom sajátságos módon készült, mert az nem csak a Szabolcsvármegyében létező 50-60 mesterségesen készült halmoktól tér el lényegesen, hanem minden eddig ismert halmoktól is. A halom ugyanis körben futó árok által határolt szigetre van felhalmozva, amelynek alap-átmérője a körárok fenekének szintáján mintegy 40, a környező terület szintáján pedig 21 méter.