Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

A körárok fölső peresének egymástoll távolsága 22 sátor, íesék sséiasaége 4-5 sétsr sikot képes ég szántóföldeik tessnáltstlk; aélyságe 4-6 méter. ia érőkből kikerült rengeteg földtömegnek cíáíiásn több eser eabarsak napi munkájába kerülhetett, és csak kevesebb réssé féri el a ssígetre, a hol hatalmas dombot képeseit; aíg s aagyobb réas kifelé hányatott és egyenletesen ssdtteríttetett* Esen halmot Okolicsányi Menyhért barátom 1894. évben réssben megásatta, kúpján mintegy 4 méter átmérőjű, lent 1 aéterre keskenyedő gödörrel hatolván le 4 aéter mélységre* A halom tetejéből -mely eredetileg magasabb lehetett- 2 méternyi mélységben,, nea ia egy egéss Kágyssögméternyi területen egy mállott lófej, két rosz ezüstből késsült szijdiszitás, egy öt darabra tört kengyel, papirvékonyságu átlyuggass

tott esüat löm«skék. egy vasbsltának töredékei kerültek napfényre, melyeket nemcsak én, haneaâr. Hampal Jóssaf auieoai igas^até-őr ur is honi ogls 1 ás ko %1. aknák ösmert fel, és képekkel UlusstrálTa sz Archeológiai Értesítőben, és eclüeit nagy sumkáje.'^ ia ösmerteiett. A bezáédi 11 lovas sírban egy ló as Robert csontváznak jobb elállást* tís pedig ösloldaláa volt elhelyezve, még pedig ugy, hog? • lé&ák feje a tárd vsgy eaoabnak tájékán feküdt, törsse psdig as ember talpa elé vols a legtöbb esetben hajítva* ha iîgyan a csontváznak legnagyobb réssé 10C0 év alatt már teljesen vagy részben el ne© korhadt és e alatt ast aoa konstatálhattam, Ass eédig ismert honfoglaláskor! sirok* a pestnegyei Iknekslosaak kivételével olyanok* hogy ®*©knak hantjai nyoa fcilkül elenyésstek, ás csak a véletlen vessi reájuk.. A SMfflTiarnffltff &&r& hálósról tehát telj eis jogosultséggal ait kell ós kellett feltótalesnünk, hogy alatta