Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

táján, valamint az északi csúcsnak közelében, és egy nagyobb horpadás a keleti sáncz északi és középső harmadának határén. A vár sánczostól együtt mintegy 33176 méter területen fekszik. A sánczok magassága 10-15 méter között ingadozik. Legmagasabb pontja azon hely, hol jelenleg az emlékoszlop emelkedik. A várnak belterülete, melynek nagyrésze jelenleg a külömböző felekezeteknek örök nyughelyül szolgál, a keleti sáncz felé lejtősen emelkedik. Egyéb helyeken a sánczok meredekek, valamint a várnak összes külső oldalai is. A nyugoti Összeszögellóstől befelé, mintepy £0 méternyire egy tiz lépés széles, mintegy 2 méter rróly kerekded horpadás van, melyet kut nyomának tartnziâjc, valószinübb azonban, hogy a kincs keresőknek mirra. A várban M ùeiyen ásattunk. A aóli főbejáratnak nyugoti, a nyugotinak déli, az északinak nyugoti sáncz oldalát, és a keleti sáncznak külső oldalát mintegy 8 méter szélességben, azon a tájon, hol most már az emlék-oszlop áll. Ezeken kivül a vár belterületén az északi kaputól délfelé 30-40 lépésnyi távolságban árkokat húztunk. Itt egy kis bronz csörgő-pityke került nap fényre, a milyeneket a régibb nép vándorláskori, de honfoglaláskori leletek között is találni. Durva cserépedény töredékeken kivül, melyek részben a bronzkorszakra, részint a honfoglaláskorra vallanak, ós a sáncznak legmagasabb pontjain is találtatnak, más alkalommal került még egy ellátott habkőből készült boglárka, egy római izlésü vas sarló, egy 15-16 századbeli sarkantyú, és egy hengerded 1 mm. vastag bronz huzalból készült ketté tört fülbe való karika.