Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

talál tunk. A hatodik sir net volt egészen kifosztva. Ezen halmok közül 2 nagyobb. 4 kisebb volt. A legnagyobb 4 méter magas és 24 méter szóles. - A halaoknak alja egész széles 8égben mintegy két méter mélységben a föld szine alatt eredetileg ki volt hányva, és a csontváz a nagy kerek simák közepére volt elhelyezve. Itt-ott rendetlenül szétszórt lócsontokat is találtunk. A teljesen ki nem fosztott sir -keletről számitva- harmadik volt a sorban, és egyike a két nagyobbnak. Mielőtt azonban ezen sirban talált leletről -melyet szóles öameretü és minden nemesnek, jónak pártolója, feledhetetlen volt főispánunk báró Vécsey József ur a nemzeti múzeumnak ajándékozott- röviden beszámolnék, érdemesnek tartom az ásatásnak előzményeiről, mint olyan magról megemlékezni, melyet a nemes báró elvetett és a melynek fejlődésben levő gyümölcsét Sfabolcsvárnegye palotájában minden érdeklődő élvezheti. Kettőnk :özt folrt társalgásban felvetődött ázzon kérdés, hogy a geszt eredi agynevezett Kunhalmokban vájjon nem azon győzelmes csatában elhullott magyarok tetemei nyugûsznak-e, melyet Szent Lószló királyunk a kunokkal Bökő ny és Gesztéréd között 1086. évben vivőtt. össze nem tévesztendő azon a besenyőkkel történt ütközettel, melyben 1089. évben a Temes folyó mellett győzedelmeskedett./ Mellékesen megjegyzem, miszerint állítólag s Gödöllő közelében levő búcsújáró besenyői templomban egy legenda is van lefestve, a mely kép ezen csatából egy jelenetet ábrázol, mikor a futó kunok ezüst és arany pénzt szórnak hí-tra az üldöző magyaroknak, melyeket Szent-nászl. a kapzsiság elfojtása czéljából kővé változtatott. Nem vitatkoztunk, és ón ma sem vitatkozom Î felett, hogy a kérdéses csata megtörtént-e ott azon időben vagy nem? De abban megállapodtunk, hogy azon esetben ha a feltevés igaz, azon hat Kun halom inkább a csatában elhűl-