Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Botyánszki Anna: Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen
Szkíta kori temető Nyíregyháza-Mandabokor II., Ági-telep lelőhelyen l/а. Kicsúcsosodó (fogó) bütykös hordó alakú edény. A bütykön enyhe körömbenyomás látható: 18. objektum (V. tábla 1: 3.).100 1/a/l. Kicsúcsosodó (fogó) kettős bütykös hordó alakú edény: 32. objektum (IX. tábla 1: l).101 Általában 4 bütyköt képeztek ki szimmetrikusan, de ritkábban 2 vagy 3 is kimutatható (Chochorowski 1985. 36.). A bütyökdísz már a késő bronzkorban megfigyelhető, kivitelezése a vaskori példányokhoz képest finomabb (Kemenczei 1988. 102. 5. kép 7-8., Matuz 1999. 70. 21. kép 5.). A vaskorban a prekustánfalvi, kustánfalvi, késő Lausitz, Ferigile és Basarabi kultúra kerámiaanyagában felfedezhetőek bütyökdíszes fazekak (Chochorowski 1985. 38.). l/b. Ujjbenyomkodásokkal tagolt, plasztikus bordadíszes hordó alakú edény: szórvány edénytöredék (XIII. tábla 31.).102 A plasztikus bordadíszes hordó alakú edény a kora vaskor óta elterjedt típus Közép-Európa valamennyi kultúrkörében. Kimutatható a szkíta jellegű kultúráknál, csoportoknál, a Kustánfalva és nyugat-podóliai csoport leletanyagában is (Chochorowski 1985. 38.). 1/c. Ujjbenyomkodásokkal tagolt, plasztikus bordadísszel és kicsúcsosodó (fogó) bütyökkel ellátott hordó alakú edények: 4. (VI. tábla 2: 1.) és 8. objektum (VII. tábla 1: 2.).103 A hordó alakú edények kevésbé jellemző típusa Közép- és Délkelet-Európa területén elterjedt formavariáns. Megjelenése a HaB-HaD teljes periódusát lefedi (Chochorowski 1985. 39.). 2/a. Ujjbenyomkodásokkal tagolt, plasztikus bordadíszes hordó alakú edény, kihajló peremmel: 18. objektum (V. tábla 1: 2.).104 A típus elterjedését - az Alföld csoporton belül - a továbbélő bronzkori alaplakosság hatásával magyarázzák, mivel formavilága és elterjedési területe (legnagyobb arányban a Felső-Tisza-vidéken terjedtek el) összefüggést mutat a helyi, késő bronzkori (Gáva, Kyjatice) kultúrákéval.105 A középső vaskort megelőzően már a preszkíta korszakban feltűntek a középső vaskori formákhoz hasonló példányok (Bottyán 1955. 33., Kemenczei 2009. 96-97.). Az Alföld csoporton kívül ez az edénytípus a Kustánfalva csoport gyakori formái közé tartozik (Popovics 1993. 270. Abb. 135, Szmirnova-Bernjakovics 1972. Taf. 6: 1-2.), ezért elterjedésükben felmerült a kustánfalvi hatás lehetősége (Bottyán 1955. 4L, Gazdapusztai 1968. 52., Szabó 1969. 83.). A hordó alakú edények a Kárpát-medencei szkíta jellegű csoportok mellett megjelennek Nyugat-Podólia leletanyagában (Bottyán 1955. 33., Chochorowski 1985. 38.), valamint a Dnyeper középső folyásától egészen Bulgáriáig, Szlovéniáig (Chochorowski 1985. 38.). Külön kiemelendő, hogy Mandabokor II. lelőhelytől nem messze található Nyíregyháza-Közvágóhíd, ahová - a keltező értékű fibulák alapján - a szkíta korszak hordó alakú edényeinek a legkorábbi megjelenését kötik (Kemenczei 2009. 96-97.). 100 Hasonló: Tiszavasvári-Dózsa-telep (Kemenczei 2009. 325., 327. Taf. 103: 13, Taf. 105: 10). 101 A típus párhuzamai: Eger-Nagy-Eged (Chochorowski 1985. 37. Abb. 3: 1, Fodor 2001. 74.), Gyulavári 15. sz. lelőhely (Gyucha 2002. 78. 5. kép 5.). 102 Párhuzamai: Chotín (Dijsek 1966. 159. Taf. 53: 30), Muhi-Kocsmadomb (Kemenczei 2009. 262. Taf. 40: 9), Nyíregyháza- Pazonyi út (Kemenczei 2009. 275. Taf 53: 1). 103 Párhuzamok: Muhi-Kocsmadomb (Kemenczei 2009. 262. Taf. 40: 7), Csongrád (Chochorowski 1985. 37. Abb. 3: 5), dunavecsei szkíta kori telep (Kecskeméti Katona József Múzeum: 2005.5.279., 2005.5.629., 2007.18.7801., 2007.18.891- 892. és 2009.6.5050. leltári számú darabok). Köszönettel tartozom Lantos Andrea régésznek (Viski Károly Múzeum, Kalocsa), hogy hozzájárult a dunavecsei leletanyagba való betekintéshez. 104 Párhuzamai: Chotín (Dusek 1966. 164.58: 18), Tiszavasvári-Dózsa-telep (Kemenczei 2009. 103. Taf: 15). 105 A hordó alakú edényekhez hasonló forma már az urnamezős időszakból, a K-i és DK-i Hallstatt kultúrákból is ismert (Chochorowski 1985. 39.). 39
