Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Vas János: Jósa Jolán (1881-1950)
Jósa Jolán (1881-1950)' Vas János A Nyírvidék 1908. február 23-i számában a következő rövid hír jelent meg: ,/t vallás és közoktatásügyi miniszter báró Babarczy Jenőné született Jósa Jolánt a kótaji állami elemi népiskolához tanítónőnek kinevezte.”1 2 A regényes életű írónővel kapcsolatos kevés és szűkszavú irodalomtörténeti közlés mindeddig nélkülözte ezt az információt, amelyről nem feledkezhetünk meg egy kótaji irodalmi utazás során. Amikor ez a tanév véget ért, Nagy Ignácz kótaji igazgató tanító mondott köszönetét a június 25-i évzáró vizsgákon jól és szorgalmasan teljesítő tanulók nevében a jutalomkönyvekért, amelyek közül hetet dr. Jósa András vármegyei főorvos (Jolán híres apja), kettőt pedig a tanítónő adományozott.3 Az sem mellékes, hogy Szabolcs vármegye közgyűlése báró Babarczyné Jósa Jolán kótaji lakosnak köszönt meg múzeumi adományokat.4 Ebben az időben tehát ott is lakott. Szerencsések voltak azok a gyermekek, akiket tanított, mert olyan távoli országról, népekről, állatokról és növényekről mesélt nekik, ahol képzeletük sohasem járt. Tanítónőjük ugyanis hosszabb időt töltött Paraguayban. De menjünk sorjában! Nagybányai és németszőgyéni dr. Jósa Andrásnak (1834-1918) és feleségének, Láner Olgának (1841-1919) 1873 és 1881 között hat leánya született Nagykállóban: Mártha, Vilma, Andrea, Rózsa, Anna és Jolán, akiket a római katolikus egyházban kereszteltek. Valamennyien három keresztnevet kaptak, de életük során csak az elsőt használták. Kivétel volt az 1881. október 13-án született leány, aki a Gizella, Jolán, Paulina keresztneveket kapta, de Jolánként ismerhetjük.5 A leányok örökölték polihisztor apjuk művészi hajlamait, aki nem csak híres orvos és régész volt, hanem műkedvelő színjátszó, rendező, író, díszlettervező és kivitelező, hangszerkészítő és zenész. 1867 körül Műkedvelő és Színpártoló Egyesületet hozott létre Nagykállóban. Méltán írja róla az 1934-ben megjelent jubileumi kötet előzéklapján a kiadó: „...akit e vármegyében mindenki ismert és szeretett; akinek soha nem volt irigye, csak lekötelezettje, aki annyi szenvedőn segített.” (Jósa 1934.) Jósa Andrásról érdemes megjegyeznünk, hogy igen jó kapcsolatban volt Kótajban a Jármy családdal és nagy tisztelője volt Kelcz Apollóniának. Amikor Jósa elnyerte Szabolcs vármegye főorvosi székét, a család 1884-ben Nyíregyházára költözött. Itt a leányok a Kunike intézetben tanultak, ahol magas színvonalú művészeti képzés 1 Az írás megjelent a http://nyirvave.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=812:egy-meltatlanul-elfeledettnyiregyhazi-iron&catid lapon hivatkozások nélkül. Köszönettel tartozom Lakayné Szőlősi Katalinnak, a Jósa András Múzeum könyvtárosának a tanulmány megírásánál nyújtott szíves segítségéért! 2 Nyírvidék XXIX: 8. 1908. február 23. 3 Nyírvidék XXIX: 27. 1908. július 5. 6. 4 Nyírvidék XXIX: 42. 1908. október 18. 5. 5 Nagykállói római katolikus anyakönyv. NyJAME LVII. 2015. 281-286. 281
