Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Vas János: Jósa Jolán (1881-1950)
Vas János is folyt. A porosz származású Helmuth Kunike két nővérével Lyonból menekült Magyarországra. A nyolcosztályos nyíregyházi magániskolát Anna Kunike vezette. Óraadónak megnyerték a legjobb gimnáziumi tanárokat (Leffler Samu, Vietórisz József); az ének és zene mellett fontos volt az idegen nyelv (francia, német) tanítása. Színielőadásaik, hangversenyeik közkedveltek voltak. Jósa Mártha ének- és zongoraművészi fellépései élményszámba mentek a városban. Vilma kiválóan hegedült. Andrea leánya, Virányi Sári a bécsi és a pesti zeneakadémián tanult énekes lett. Jolán is szerepelt gyermekkorában nyilvános előadáson: 1896 májusában a leányiskola székházavató ünnepén zongorázott,6 1900 decemberében a Bessenyei Körben lépett fel.7 Nála az írásra való hajlam és bátorság mutatkozott meg korán. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában fellelhető a kis Jolán egy levele, amelyet Herman Ottónak - „Ottó bácsinak” - a nyíregyházi Jósa házban tett látogatását követően küldött ( Banner 1963. 9.). Jolán nyíregyházi tanulmányait követően Nagyszombaton szerzett tanítónői oklevelet (Gulyás 1993. 845.). Dolgozott apja főorvosi hivatalában a Jósa-kutak vizének vegyelemzőjeként. 1901 decemberében báró Babarczy Jenő, a 10. honvédezred hadnagya eljegyezte Jósa Jolánt.8 Esküvőjükre majd csak 1905. február 28-án került sor.9 Férje két éves kiküldetésbe ment Paraguayba, ahova magával vitte Jolánt. írásaikban nincs utalás arra, hogy mi volt Babarczy feladata, de többször járt Dél-Amerikában. Jolán preparátori képzésen vett részt, gyűjtést vállalt a Magyar Nemzeti Múzeum állattára számára. Hét láda anyagot hozott haza. Úti élményeiről szóló első színes, érdekes cikke Utazás Paraguayba címmel jelent meg.10 * Következő írását - Magyar nő az indiánok között - címlapon hozta le az újság." Év végére hazajött és a Paraguayból hozott háziipari tárgyakból rendezett kiállítást a szabolcsi vármegyeházán.12 1907 májusában hozza a lap Ipakarai tó című érdekes tárcáját, amelyben az indiánok által beszélt nyelvvel is foglalkozik.13 Az év végén tragédia éri: II hónapos kisfia, Károly meghalt a Babarczy birtokon, a Somogy megyei Marczaliban.14 1908-ban külföldi útjáról szóló két újabb színes írással - Paraguay termiták, hangyák és a Móno - örvendezteti meg olvasóit.15 Mónoról, saját majmáról ifjúsági könyvet is írt (Jósa 1943.). Ugyancsak 1908-ban a szürke gémek életét tanulmányozta a Duna bácskai szakaszán. Erről a Szürke gémek tanyáján című kétrészes cikkében számolt be.16 Paraguay még egyszer köszön vissza a Nyírvidék hasábjain, Idegen vizeken című írása a kajmánokról szól.17 Apja régészeti tanulmánya alapján született Hallstatti vagy nyíri kultúra című cikke.18 6 Nyírvidék XVII: 20. 1896. május 17. II. sz. melléklet [2]. 7 Nyírvidék XXI: 49. 1900. december 9. 4. 8 Nyírvidék XXII: 51. 1901. december 22. 4. 9 Testvérei közül már korábban eljegyezte Andreát Virányi Sándor szolgabíró, Mártát Szent-Imrey Imre, az egri főkáptalan jószágigazgatója; Rózsa Szent-Imrey József, Anna Pazonyi Elek Pál, Vilma pedig később dr. Dohnál József nyíregyházi kórházi főorvos felesége lett. '° Nyírvidék XXVII: 4. 1906. január 28. 1-3. " Nyírvidék XXVII: 10., 1906. március 11. 1-2. 12 Nyírvidék XXVII: 48. 1906. december 2. 4., Nyírvidék XXVII: 49. 1906. december 9. 4. 13 Nyírvidék XXVIII: 18. 1907. május 5. 1-2. 14 Vasárnapi ÚjságlN: I. 1908. január 5. 16. 15 Nyírvidék XXIX: 27. 1908. július 5. 1-3., Nyírvidék XXIX: 33. 1908. augusztus 16. 1-4. 16 Nyírvidék XXIX: 51. 1908. december 20. 1-2., Nyírvidék XXIX: 52. 1908. december 25. 1-2. 17 Nyírvidék XXXV. 1. 1910. január 1. 1-3. 18 Nyírvidék XXXI: 33. 1910. augusztus 28. 3-4. 282
