Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
Sipos József akkor még nem döntött a vitatott képviselőjelöltek ügyében.29 Május 3-án újra felrendelte a fővárosba az érintett megyék főispánjait és a párt vezetőit, akikkel részletesen megtárgyalta a kényesebb eseteket. Közölte velük: legfőbb szempontnak azt tekinti, hogy a választókerületet meg lehessen tartani. Amennyiben kétséges, hogy az eddigi jelölt meg tudja szerezni a mandátumot a kormánypárt számára, akkor el fogja ejteni. A konkrét esetek azt mutatják, hogy itt elsősorban a Nagyatádit támogató agrárdemokrata csoporthoz tartozók kiszorításáról volt szó. Bethlen tudta, hogy az ilyen esetek a IB-ben ellenállást fognak kiváltani. Ezért sem hívta össze azt. A liberális sajtó az Egységes Párt vezetőségének válságáról írt. Ezt Gömbös - mint annak ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke - természetesen tagadta. Vele szemben a kormánypárton belüli feszültségeket mutatta, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően Nagyatádi Szabó és Mayer János nem kísérte el Bethlent április 30-ai egri kampányútjára. Ebben a feszült helyzetben hívták össze május 4-ére az Egységes Párt Intéző Bizottságát. Az előjelek alapján az látszott, hogy ott Nagyatádi és hívei szót emelnek az agárdemokrata képviselőjelöltek mellett. Érdekes módon nem ez történt. Ott a vita Klebelsberg belügyminiszter és Gömbös között robbant ki. Ennek lényege az volt, hogy Klebelsberg beszámolójában jónak minősítette a főispánok kampányban kifejtett munkáját, Gömbös pedig nem. A belügyminiszter úgy látta, hogy Gömbös külön jelöltekkel dolgozik és a közigazgatási apparátust a félhivatalos jelöltek érdekében befolyásolja. Gömbös viszont azt hangoztatta, hogy a belügyminiszter eltávolodott a szabad-királyválasztó állásponttól. Kettejük vitája oda vezetett, hogy Klebelsberg felállt és otthagyta a vezetőségi értekezletet. Ezután Gömbös azt javasolta, hogy a választási harcok további részének intenzív munkájára való tekintettel az IB függessze fel működését, és hatáskörét ruházza át egy négytagú bizottságra. Ennek tagjai Bethlen miniszterelnök és pártvezér, Nagyatádi Szabó pártelnök, Klebelsberg belügyminiszter és Gömbös mint ügyvezető alelnök legyenek. A történtek meglepték az IB tagjait, mégis elfogadták Gömbös előterjesztését. Ezzel megtörtént az Egységes Párt vezetésének teljes centralizálása. Ezután már a négytagú bizottságban dőltek el a vitatott jelölések és azok közigazgatási és pénzügyi támogatásának fontos kérdései. Nem véletlen, hogy ezekről a választási titkokról - egyelőre - keveset tudunk (Sípos 201 4a.). Az IB értekezlete után már a négyfős szükebb vezetés döntötte el az addigi vitás jelöléseket. E személyi döntések elemzése alapján állíthatjuk, hogy a centralizált vezetésben Nagyatádi már nem tudta kellően képviselni az agrárdemokrata érdekeket, illetve saját csoportjának érdekeit, ugyanis Bethlen és Klebelsberg valószínűleg mindig egyeztették jelöltjeiket, ők instruálták a főispánokat stb. Gömbös köztük és Nagyatádi között lavírozott és arra törekedett, hogy minél több fajvédő jelöltet fogadtasson el velük. 2. kép Nagyatádi Szabó István (http://www.kpe.hu/index. php?Cikk= 195599 alapján) Fig. 2 István Nagyatádi Szabó (after http://www.kpe.hu/index. php?Cikk=l95599) 29 Világ 1922. IV. 29. I. 268
