Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése

A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése Összegzés E tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy 1922 áprilisában a kormány és az Egységes Párt ho­gyan készítette elő a május végére és június elejére tervezett nemzetgyűlési választásokat. Láttuk, hogy ezt a kormány - Bethlen és Klebelsberg hatalmi szempontjai alapján - profi módon csinálta. Az antant Jóvátételi Bizottságánál okos érvekkel visszautasította az általuk követelt 90.000 élőál­lat kiadását. Ezzel a kormány azt bizonyította, hogy egyre jobban visszaszerzi az ország szuvereni­tását, azaz a nemzet érdekeit védi. Ezt a célt szolgálta a magyar delegáció genovai jelenléte is. Az ottani tárgyalásaikból Bethlen politikai tőkét kovácsolt: egyrészt mérsékletre intette a szélsőjobbol­dalt, másrészt nemzetellenesnek ítélte az októbrista emigráció külföldi tevékenységét és azt össze­kapcsolta a hazai liberális ellenzék kormányt támadó kijelentéseivel. Ezzel elérte, hogy e politikai pártokhoz és szereplőkhöz képest neki és kormányának a nemzetközi hatalmi realitásokon alapuló külpolitikai koncepciót tulajdonítsanak, de legalábbis az ország külpolitikai helyzetének konszoli­dálását. A kormány a belpolitikai problémákat is jól kezelte. Klebelsberg belügyminiszter a lehető legkésőbb nyújtotta be a leendő választókerületekről szóló rendeletét. Ezzel megnehezítette az el­lenzéki pártok jelöltállítását, illetve szervezkedését, és segítette a kormánypártét. A kormány - újabb és újabb anyagi segítséggel - sokszor csak jelképes gesztusokkal - javította a rendőrség és a csend­őrség szociális helyzetét. Ugyanezt tette a minisztériumokban, a vármegyéknél és a járásokban dol­gozó köztisztviselőkkel és közalkalmazottakkal. Ennek fejében persze maximális lojalitásukat kö­vetelte, amit aztán meg is kapott. A köztisztviselők és közalkalmazottak döntő többsége mindent megtett - sokszor törvénytelenségeket is - az Egységes Párt győzelme érdekében. Bethlen és Klebelsberg jól kezelte IV. Károly váratlan halálának belpolitikai következmé­nyeit. Határozottan felléptek a szélső karlisták ellen, ragaszkodtak az 1921. november 6-án elfoga­dott detronizációs törvényhez. Ezzel jó pontokat szereztek az antanthatalmaknál és a szabad király­választó kisgazdáknál. A kormány nem tudta jól kezelni a gyilkos bombamerényletet. Nem tudta vagy nem akarta kideríteni a tetteseket. Az EME ellen indított nyomozást - annak durva és Klebelsberget személyé­ben is támadó plakátjait ugyan leszedették - eltussolták. Ennek oka - mint kiderült - az volt, hogy az Egységes Párt vezetése titkos szerződést kötött az ÉME vezetőségével, hogy egyes szervezetei a háttérből támogassák a kormánypárt nekik tetsző jelöltjeit. Mint láttuk, az Egységes Párton belüli ellentéteket, aNagyatádi által vezetett agrárdemokrata csoport demokratikus követeléseinek egy részét - elsősorban a gazdaságiakat és a szociálisakat - részben kielégítették, legalábbis szavakban és rendeletekben. Amikor nagyon szükséges volt, akkor bizonyos politikai követeléseiket - mint például a volt kisgazda képviselők újabb jelölése - meg­ígérték. így egy bonyolult és többtényezős kompromisszum-sorozatot hoztak létre. Ennek lénye­ge az volt, hogy a Nagyatádi-csoport legradikálisabb agrárdemokratáit háttérbe szorítsák. Ennek következtében az Egységes Pártban hivatalos jelöltséget nem kapott volt kisgazda képviselők egy része április 11-én kilépett a kormánypártból és megalakították a 48-as KisgazdaFöldmíves- és Polgári Pártot. Ők a volt Kisgazdapárt demokratikus programjával indultak a választásokon. Ez is Nagyatádi és hívei Egységes Párton belüli politikai befolyásának gyengülését eredményezte. (Ez az ellenzéki kisgazdapárt azonban a választásokon - a választási visszaélések miatt - csak két man­dátumot tudott szerezni. Ezért képviselői - a választások után - visszaléptek az Egységes Pártba.) A kormány csak április végén írta kis a választások időpontját. Ezzel kedvezett az Egységes Pártnak, és a lerövidített kampány sem az ellenzéknek kedvezett. Főleg pedig az nem, hogy a válasz­tásokat két fordulóban - május 28-ára és június 3-ára - írták ki. A választókerületeket úgy válogatták 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom