Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése Összegzés E tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy 1922 áprilisában a kormány és az Egységes Párt hogyan készítette elő a május végére és június elejére tervezett nemzetgyűlési választásokat. Láttuk, hogy ezt a kormány - Bethlen és Klebelsberg hatalmi szempontjai alapján - profi módon csinálta. Az antant Jóvátételi Bizottságánál okos érvekkel visszautasította az általuk követelt 90.000 élőállat kiadását. Ezzel a kormány azt bizonyította, hogy egyre jobban visszaszerzi az ország szuverenitását, azaz a nemzet érdekeit védi. Ezt a célt szolgálta a magyar delegáció genovai jelenléte is. Az ottani tárgyalásaikból Bethlen politikai tőkét kovácsolt: egyrészt mérsékletre intette a szélsőjobboldalt, másrészt nemzetellenesnek ítélte az októbrista emigráció külföldi tevékenységét és azt összekapcsolta a hazai liberális ellenzék kormányt támadó kijelentéseivel. Ezzel elérte, hogy e politikai pártokhoz és szereplőkhöz képest neki és kormányának a nemzetközi hatalmi realitásokon alapuló külpolitikai koncepciót tulajdonítsanak, de legalábbis az ország külpolitikai helyzetének konszolidálását. A kormány a belpolitikai problémákat is jól kezelte. Klebelsberg belügyminiszter a lehető legkésőbb nyújtotta be a leendő választókerületekről szóló rendeletét. Ezzel megnehezítette az ellenzéki pártok jelöltállítását, illetve szervezkedését, és segítette a kormánypártét. A kormány - újabb és újabb anyagi segítséggel - sokszor csak jelképes gesztusokkal - javította a rendőrség és a csendőrség szociális helyzetét. Ugyanezt tette a minisztériumokban, a vármegyéknél és a járásokban dolgozó köztisztviselőkkel és közalkalmazottakkal. Ennek fejében persze maximális lojalitásukat követelte, amit aztán meg is kapott. A köztisztviselők és közalkalmazottak döntő többsége mindent megtett - sokszor törvénytelenségeket is - az Egységes Párt győzelme érdekében. Bethlen és Klebelsberg jól kezelte IV. Károly váratlan halálának belpolitikai következményeit. Határozottan felléptek a szélső karlisták ellen, ragaszkodtak az 1921. november 6-án elfogadott detronizációs törvényhez. Ezzel jó pontokat szereztek az antanthatalmaknál és a szabad királyválasztó kisgazdáknál. A kormány nem tudta jól kezelni a gyilkos bombamerényletet. Nem tudta vagy nem akarta kideríteni a tetteseket. Az EME ellen indított nyomozást - annak durva és Klebelsberget személyében is támadó plakátjait ugyan leszedették - eltussolták. Ennek oka - mint kiderült - az volt, hogy az Egységes Párt vezetése titkos szerződést kötött az ÉME vezetőségével, hogy egyes szervezetei a háttérből támogassák a kormánypárt nekik tetsző jelöltjeit. Mint láttuk, az Egységes Párton belüli ellentéteket, aNagyatádi által vezetett agrárdemokrata csoport demokratikus követeléseinek egy részét - elsősorban a gazdaságiakat és a szociálisakat - részben kielégítették, legalábbis szavakban és rendeletekben. Amikor nagyon szükséges volt, akkor bizonyos politikai követeléseiket - mint például a volt kisgazda képviselők újabb jelölése - megígérték. így egy bonyolult és többtényezős kompromisszum-sorozatot hoztak létre. Ennek lényege az volt, hogy a Nagyatádi-csoport legradikálisabb agrárdemokratáit háttérbe szorítsák. Ennek következtében az Egységes Pártban hivatalos jelöltséget nem kapott volt kisgazda képviselők egy része április 11-én kilépett a kormánypártból és megalakították a 48-as KisgazdaFöldmíves- és Polgári Pártot. Ők a volt Kisgazdapárt demokratikus programjával indultak a választásokon. Ez is Nagyatádi és hívei Egységes Párton belüli politikai befolyásának gyengülését eredményezte. (Ez az ellenzéki kisgazdapárt azonban a választásokon - a választási visszaélések miatt - csak két mandátumot tudott szerezni. Ezért képviselői - a választások után - visszaléptek az Egységes Pártba.) A kormány csak április végén írta kis a választások időpontját. Ezzel kedvezett az Egységes Pártnak, és a lerövidített kampány sem az ellenzéknek kedvezett. Főleg pedig az nem, hogy a választásokat két fordulóban - május 28-ára és június 3-ára - írták ki. A választókerületeket úgy válogatták 269
