Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése A választásokkal kapcsolatos teendőket a hivatalos lap 28-ai számában közölték. A három rendelkezés közül az elsőben Horthy Miklós kormányzó június 16-ára összehívta az új nemzetgyűlést.28 A második rendelet a képviselőválasztások kiírásáról szólt. E szerint az „május 28- tól számítandó tíz napi időközön belül tartandó meg. ” A választás napjait a belügyminiszter tűzte ki. A harmadik rendeletben a belügyminiszter a választásokat az alábbiak szerit írta ki. Május 28-án választanak a következő vármegyékben és törvényhatósági jogú választókerületekben: Abaúj-Toma, Arad, Baranya, Békés, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Fejér, Gömör- és Kishont, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun (kivéve e vármegyékben a Budapest környéki választókerületet), Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Torontál, Ung és Zemplén vármegyék, valamint Hódmezővásárhely, Sopron és Szeged városok választókerületeiben. Június 3-án tartják meg a választásokat az alábbi vármegyék és városi törvényhatóságok választókerületeiben: Bács-Bodrog, Borsod, Esztergom, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, valamint Baja, Debrecen, Győr, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Pécs és Székesfehérvár városokban és Budapesten, illetve a környéki választókerületekben. Mindezzel több céljuk volt. Egyrészt így lerövidítették a hivatalos ajánlási ívek beadására rendelkezésre álló időt. Másrészt a május 28-án választó választókerületek többségében nyílt szavazással megnyerhetőnek tartották a választásokat. Ezzel befolyásolni akarták a június 3-ra kiírt választások eredményeit. Hiszen - mint láttuk - ott voltak a legitimisták fő támogatói és a titkosan választókerületek többsége. Tehát a kormány a kétszakaszos választással szintén az ellenzéki pártok támogatottságát akarta csökkenteni. Bethlennek azért is kellett hazajönnie, mert április elején az Egységes Párt IB-je még nem fejezte be a képviselőjelöltek állítását. Akkor mintegy 180 jelöltről állapodtak meg. A liberális sajtó tudni vélte, hogy közülük mintegy 20-25 ellen kifogásokat emeltek a választókerületükben. A kormánypárt összesen mintegy 204-205 választókerületben akart jelöltet indítani. Ez azt jelentette, hogy a párt vezetőségének kb. 40-45 jelölt kérdésében kellett megállapodnia. E kérdések tisztázására Bethlen április 26-27-ére Klebelsberggel és Gömbössel összehívatta az érintett megyék főispánjait és a párt megyei elnökeit. Meghallgatták a jelentésüket és további utasításokkal látták el őket. E fontos megbeszélések részleteit - források hiányában - nem ismerjük. A korabeli sajtó nem közölte, hogy ezekre a tárgyalásokra Bethlen meghívta-e Nagyatádi Szabót, aki a párt elnöke volt, pedig 27-én a parasztpolitikus Budapesten tartózkodott. A Világ szerint Bethlen 1. kép Bethlen István (Nagy képes 1999. 292. alapján) Fig. 1 István Bethlen (after Nagy képes 1999. 292) 28 Magyar Közlöny 1922. IV. 28. 1., lásd még Szózat 1922. IV. 29. 1. 267
