Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése találkozott Klebelsberggel. Mindezek után a belügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette: a politikai gyűlések és összejövetelek betiltása helyes volt. A megtörtént véres gaztettre a „legkeményebb, a legsúlyosabb retorziót” ígérte. „Semmiféle eltussolást nem tűrök" - mondta.9 A következő napokban azonban a rendőrségi nyomozás nem hozott eredményt. Ezért és a liberális lapok által közölt híreknek, az ellenzéki politikusok nyilatkozatainak és a külföldi lapok tudósításainak engedve a belügyminiszter április 7-én vizsgálatot rendelt el az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) ellen. Erre az ÉME vezetősége éles tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Ebben azt állították, hogy Klebelsberg „destruktív szíve érzelmeinek engedve, az ÉME tiltakozása ellenére elrendelte a vizsgálat lefolytatását. ...A zsidóbarát belügyminiszter fejére hárítjuk az erkölcsi felelősséget a keresztény nemzeti eszme alaptalan újabb meghurcoltatásáért. Azonban nem fogjuk tűrni a rosszakaratú molesztálását. ...az Ébredő Magyarok Egyesületét és ezzel összefüggő nemzeti szuverenitásunkat — írták nem kevés nagyképűséggel — egy, az uborkafára felkapaszkodott hétfelé kacsintó politikai stréberen keresztül mi vérig sérteni nem engedjük. ’’ Az ország kereszténysége nevében azt üzenték a belügyminiszternek, ha nem sikerülne a nyomozás, akkor ők a „bársonyszékből való gyors” távozást várják el tőle.10 11 E durva hangú nyilatkozatot másnap reggel az ÉME plakátja követte, amelyet a főváros sok helyén kiragasztottak. Ebben már azt is állították, hogy „ a keresztény magyarság szégyene az a rendelet, amellyel Klebelsberg Kunó gróf Magyarország belügyminisztere, az erzsébetvárosi bombamerénylettel kapcsolatban az Ébredő Magyarok Egyesülete ellen vizsgálatot indított. A zsidó sajtó ’burkolt’gyanúsítására, a liberálisok ilyen kígyósziszegésére az ÉME ellen szóló egyetlen halvány adat vagy nyom nélkül adta ki a belügyminiszter rendeletét, amellyel vérig sérti keresztény önérzetünket és ellenségeink céltáblájává tűzi ki a meg nem alkuvó nemzeti gondolat harcosait. ” Ezért - írták - az „ÉME büszkén utasítja vissza a zászlajához nyúló hermafrodita politikus kezét.” Tettét, a rendelet kiadását árulásnak minősítették. „Koncért, bársonyszékért lehet megtagadni elveket - írták —, azonban a keresztény magyarság jogait letörni nem lehet. Az április 8-án, szombaton reggel kiragasztott plakátok körül mindenütt nagy csoportosulás támadt. Az emberek különféleképpen kommentálták ezt az útszéli hangot, amellyel az ébredők a belügyminisztert illették, amely - mint láttuk - Klebelsberget zsidóbarátnak és ezért a keresztény nemzeti eszme árulójának, politikai strébernek és hermaffoditának nevezte. Mindezekért a bársonyszékből való gyors távozásra szólították fel. Tehát az emberi és személyiségi jogait is a sárba tiporták. О mégsem perelte be az ÉME vezetőit! Az ÉME uszító plakátjainak Budapest utcáin való megjelenése után - április 7-én délelőtt - belügyminiszteri rendelet jelent meg. E szerint a „plakátok és röpiratok nyilvános elhelyezése, illetőleg terjesztése szintén az utcai terjesztés fogalmi körébe esik, és így előzetes engedélyt igényel. ” Ennek értelmében a fővárosi rendőrség utasítást kapott, hogy az ébredők plakátját kobozzák el. Kerékpáros rendőrök járták be a főváros azon részeit, ahol az ébredők plakátját ki ragasztották, és mindenütt lekaparták a falragaszokat.12 A belügyminiszter rendelete közvetlenül ugyan az ÉME plakátjának rendőrségi eltávolítására szolgált, a választási kampányban azonban mint látni fogjuk - az ellenzék plakátjainak kiragasztását is nehezítette. Ugyanis az állami hatóságok a rendeletre hivatkozva - sokszor formai vagy 9 Világ 1922. IV. 7. 1. 10 MOL-K. 27. Minisztertanácsi jkv. 1922. IV. 7. 11 MOL-K. 27. Minisztertanácsi jkv. 1922. IV. 7. 12 Szózat 1922. IV. 8. 1. 259
