Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Holmár Zoltán: Az 1920. évi nemzetgyűlési választások Nyíregyházán
Holmár Zoltán nemzetgyűlés összehívását. A kabinet érdemben augusztus 4-én foglalkozott a választásokkal. Peyer Károly belügyminiszter megbízást kapott, hogy tegyen előterjesztést a választások lebonyolítására. Mivel a Tanácsköztársaság előtti jogi szabályozás készen állt, ezt átvehette, és a döntés már aznap este megszületett. A választójogot és az eljárási kérdéseket szabályozó rendeleteket 1919. augusztus 6-án tették közzé (Földes-Hubai 2000. 50.). Az 1919. augusztus 7-én hivatalba lépő Friedrich István vezette kormány legfőbb célkitűzésének a nemzetgyűlés összehívását tartotta. Amikor augusztus 15-én a politikai pártokból megalakult a második Friedrich-kormány, már megjelentek az első pártprogramok, és megindult az új típusú pártok szerveződése. József főherceg mint kormányzó biztosította Párizst: „A kormány célja az, hogy helyreállítsa a belső rendet, és gondoskodjék, amilyen korán csak lehet, az általános választójog alapján megtartandó választásokról, és hogy békét kössön. Ez a kormány be fogja nyújtani a lemondását, amint a nemzetgyűlést összehívják... A nemzetgyűlés feladata az, hogy a békét ratifikálja, megválassza az államformát és megalkossa az alkotmányt." (Vinnai 1994. 1.) A továbbiakban nagyjából valóban e menetrend szerint történt a politikai kibontakozás. A Párizsban ülésező békekonferencia október közepére úgy döntött, hogy Clerk angol diplomata vezetésével antantmiszsziót küld Magyarországra a belpolitikai viszonyok konszolidálására és a békefeltételek előkészítése érdekében. A Clerk-misszió igyekezett elérni a román csapatok kivonását Magyarországról és egy kormány létrehozását, amely - az antant kívánságával összhangban - demokratikus választójog alapján kiírná a nemzetgyűlési választásokat és elküldené megbízottait a békekonferenciára (Vinnai 1994. 1.). Augusztus 31-én a kormány elkészítette a 4245/1919. ME. számú választójogi rendeletét a szeptember végére tervezett választás reményében. Ezt azonban elsodorták a belpolitikai csatározások, majd a Friedrich-kormány a győztes hatalmak kívánalmainak megfelelően átszerkesztette választójogi rendeletét és Horthy Miklós bevonulásának másnapján, 1919. november 17-én közzétette a nemzetgyűlési választás kiírásáról szóló 5984/1919. ME. számú rendeletet. E szerint a régi képviselőház és főrendiház helyébe két év időtartamra egy egykamarás nemzetgyűlést kell választani, amely mint minden jog forrása új jogalapot teremt. Az ugyancsak november 17-én közzétett 5985/1919. ME. számú választójogi rendelet biztosította az általános választójogot. Az így kialakított választási rendszer lényeges elemei a következők voltak:- általános és titkos, először nőkre is kiterjedő választójog 24 éves kortól,- 6 éves magyar állampolgárság, félévi egy helyben lakás - kivételt képeztek a lakóhelyüket a rendkívüli körülmények következtében elhagyni kényszerültek,- nők részére írni-olvasni tudás valamelyik hazai élő nyelven,- a választójog gyakorlása kötelező,- egyéni jelöltekre történő szavazás az 1914. évi XV. törvénnyel kialakított választókerületekben,- a jelöléshez 500 érvényes aláírásra volt szükség, egyetlen jelölt indulása esetén a választás elmarad,- választható a 30. életévét betöltött választópolgár,- a mandátum megszerzéséhez abszolút többségre volt szükség, amennyiben ezt egyik jelölt sem szerezte meg, a 7. vagy 14. napon a választások után pótválasztást kell tartani, ahol már az egyszerű többség is elegendő,- egykamarás nemzetgyűlést hív életre a választás, amelynek mandátuma két évre szól (Boros-Szabó 1999. 230.). 244
