Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi XXXIV. tábla 3.). Párhuzamaik több lelőhelyről ismertek, a többi között Tápé-Malajdok A temetőből (Párducz-Korek 1946/48. Lili. tábla 23.), Szentes-Sárgapartról (Párducz 1950. LXVI1. tábla 23a -23b.), Szeged-Tápéról (Vörös 1996. 15. kép 3.) és Hortobágy-Poroshátról (Zoltai 1941. Taf. LXII-LXII1: 2., 5.). 3. típus: peremrészük felé fokozatosan kiszélesedő, kónikus falú, egyenesre vágott aljú poharak. Az SNR 175. sírból előkerült, díszítetlen felületű pohár pereme enyhén megvastagodó, lekerekített, az alja pedig valamivel szélesebb az oldal indításánál (XVII. tábla 2.). Ehhez hasonló poharakat a Tápé-Malajdok A temető 24. sírjából (Párducz-Korek 1946/48. LXIII. tábla 4.), Hódmezővásárhely-Fehértó 21. sírjából (Párducz 1946/48. LI. tábla 13.) és a verusicsi temető 84. sírjából ismerünk (Szekeres-Szekeres 1996. XV. tábla 5.). Az SNR 230. sírban talált pohár peremrésze hiányzott, alsó harmadának kiképzése eltért a fent említett pohárétól, mivel a fenékrész felett a kónikus oldalfal enyhe ívben megtört (XXXI. tábla 2.). Ehhez hasonló, de magasabb talpon álló pohár került elő a Szeged-öthalmi temető 26. sírjából (Párducz 1958/59. XVII. tábla 4.) és Szentes-Berekhátról (Párducz 1950. CXXIV. tábla 1.). 4. típus: enyhén vagy ívelten kihajló, lekerekített peremű, körte testű, egyenesre vágott aljú, egyfülű bögrék. Az edények kerek vagy ovális átmetszetű füle a peremrészből indul és a kiszélesedő hasvonalra támaszkodik. Az óföldeáki bögréket két altípusba lehet besorolni. Az 1. altípushoz tartozó edény került elő az SNR 199. és a 171. sírból. Közös jellemzőjük, hogy testük nyomottabb és a hasrészüket hangsúlyosra alakították ki (XXI. tábla 2., XII. tábla 7.). Ilyen bögrét találtak Szeged-Mórahalom 11. sírban (Párducz 1950. LXVI1. tábla 11.), A Igyon (Párducz 1950. CXXII. tábla 41.) és Mezőtúron (Párducz 1950. CXXX. tábla 33.). A 2. altípusba az SNR 235. és 238. sírban talált bögre sorolható, melyek hosszabb, nyújtottabb testűek és a hasrészük kevésbé hangsúlyos (XXXII. tábla 2., XXXIII. tábla 4.). Ezekhez hasonló füles bögrét ismerünk Szeged-Öthalom 24. sírból (Párducz 1958/59. XVI. tábla 7.), Karcag-Kunlaposról (Vaday 1989. Taf. 42: 1.), Békés megyéből (Párducz 1950. CXXX. tábla 5.), Szeged Tápéról (Vörös 1996. 5. kép 1.) és Hortobágy-Poroshátról (Zoltai 1941. Taf. LVI-LVII: 3.). A körte testű bögrék a szarmata leletanyagban hosszabb ideig használatban voltak. A temetőrészlet sírjaiban talált, alacsony, vágott aljú, a peremrészénél enyhén kiemelkedő fülű bögrék a késő szarmata időszakra jellemzőek (Vaday 1989. 140.). 5. típus: kiöntőcsöves korsók, melyek az SNR 36. és 141. sírból kerültek elő. Az SNR 36. sírban talált darab ép, hosszú, tölcsérszerűen kiszélesedő nyakú, lekerekített peremű, hasánál élesen kiöblösödő, nyomott gömbös testű, alacsony talpkorongos aljú volt (V. tábla 2.). Az edény nyakán és a vállrészen egy-egy borda-, a hasrészen széles horonydíszítés látható. Nyakrészből kiinduló, a perem felé kicsúcsosodó kiöntőcsöves, kerek átmetszetű füle a hasvonalra támaszkodott. Ehhez a korsóhoz formailag hasonló darabok kerültek elő Orosháza-Kristó Téglagyárból és Tiszalök Rázompusztáról (Vaday 1994. Tab. 1: 4-5.). Az SNR 141. sír korsójának peremrésze hiányzott (VI. tábla 5.). Az edény nyaka itt is tölcséresen kiszélesedő, hasrésze azonban nyújtottabb, bikónikus, az alja szélesebb, alacsony talpkorongos. A has alsó részét két széles horonnyal díszítették. A kerek átmetszetű fül nagy része hiányzott, de valószínűleg ennek felső része is szögletesen kicsúcsosodó lehetett. Ennek a korsónak egy távoli párhuzama Periamból (Vaday 1994. Tab. 1: 1.), egy közelebbi pedig a 2010-ben feltárt Apátfalva-Nagyút-dülő 201. sírjából ismert. Ez utóbbi temetkezés több hasonlóságot is mutat az óföldeáki sírral. Mindkét sírba leánygyermeket temettek el, továbbá mindkettőben a korsó mellett különböző típusú gyöngyök feküdtek. A két sír gyöngyanyagában ugyan vannak eltérések, de mindkettőnél megtalálható a szabálytalan kerekded, gerezdek üveggyöngy. A két sír közötti lényeges 58
