Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Halászi Aladár - D. Rácz Magdolna: Halászi Aladár szonettjei a Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteményében
Halászi Aladár szonettjei a Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteményében azt a tényt erősítve, hogy a másik nélkül nincs értelme az életnek. Az űr hideg sötétje és a Föld kékje ellentétpár, mint a Nap és a Hold vagy éppen a Föld és a Hold. A megtett körök az égitestek esetében a szerelem érzésének párhuzamai, vagyis a vonzás, el nem engedés, az örökké összetartozás sejtetése, amely ha sérülne, kozmikus katasztrófa lenne, amely miatt hullathatunk könnyet. Nézz fel az égre! Nézz fel az égre! Lassan telik a hold, szerelmeseknek bánatos lámpása. Fényt csak naptól kap szomorú arcára, így látni: egén boldogabb ő sem volt. Útját a föld körül keringve rója, mindig csak erre nézve, mint én feléd, a bánat sűrű könnye hullik eléd. A kör s a könny szívünk közös adója. Jöhet ősz, tél, tavasz, múlhat ezer nyár, maradhat akár mindig zöld a határ, ha mint holdra a nap, nem vetnél rám fényt. Dermesztene az űr hideg sötétje, nem szárítná föl könnyem bolygóm kékje, mert elveszíteném végképp a reményt. Csak egy szál virágot: Ez is elégia. Sorra veszi az ünnepeket, amelyeken virágot kaphatunk: névnap, születésnap, a végén a sír... Ha természetes is az elmúlás, mégis szomorú, hiszen az elválást hozza magával. Idős korban gyakran idézzük föl magunkban ezt az élethelyzetet, amelyet többnyire csak egyféleképpen válaszolunk meg, élünk át: szomorúan, megkönnyezve a régi, szebb időket, amelyek minden tekintetben ellentétben állnak öregkori érzelmeinkkel. Mindezen már a virág sem segít. Mindegy az is, hogy eleven vagy hervadt. Az elmúlásé az is. Csak egy szál virágot Hozz egy szál virágot, lássam, hogy szeretsz! Mint a vér, sötét bíbor legyen szirma, Illata estére meghívót írna, Bársony levelén érezném, nem feledsz. Névnapomra is hozz egy szál virágot, Hadd legyek rá büszke, tiszteled nevem, Melyre mindig fényt vetett a szerelem, Úgy öleltem át vele a világot. 359
