Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban

Bodnár Zsuzsanna Ezerjófű (Centauri um erythraea) Védett! Népies neve: epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfü, gyomorfű „Keserű gyógyszerünk az ezerjófű’ A növény leírása: a támicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánk­ban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény. Leg­gyakrabban a kisezerjófű fordul elő, mely erdőirtásokban, száraz réteken terem. Hogyan gyűjtsük? Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges. A termesztett ezerjófii­­vek föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen ár­nyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti színét. Mi van benne? A gyógynövény szekoiridoidokat (centapikrint, genciopikrint), flavonoidokat, xanton-származékokat tartalmaz. Mire jó? A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epemüködést serkentő hatású. Hatékony étvágyfokozó. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére. Gyakorta alkalmazzák májbántalmak ellen és vértisztítóként. A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja. Érdekesség Az ógörög monda szerint Kheirónt, a kentaurt sebesülésekor az ezerjófű gyógyította meg, innen ered tudományos neve. Már az ókorban és a középkorban megbecsült növény volt. Jó tudni! Gyomor- és bélfekély esetén használata kerülendő! Fecskefű, vérehulló (Chelidonium majus) Népies neve: arany fű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gödire, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfü, vérhullatófü A növény leírása: a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén élő évelő növény. Bármely részét megsértve narancssárga tejnedv csor­dul ki belőle. Hogyan gyűjtsük? A növény felhasználandó része a gyökér és a virágos hajtás. Teljes virágzáskor gyűjtik a tavaszi hóna­pokban, néha gyökérzettel. A gyökérzetet ősszel vagy tavasszal szedik. Mi van benne? A növényben megtalálható drog mintegy 30 alkaloidból (koptizin, kelidonin, berberin, szangvinarin) áll. Tartalmaz még flavonoidokat, fehérjebontó enzimeket, kelidonsavat. Mire jó? Alkalmazható gyomor-bélrendszeri görcsök esetén. Ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemöl­csöt, tyúkszemet, akkor elpusztítja a szemölcsöt okozó vírusokat. Az alkaloidoknak vírusellenes hatá­sa van, emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja. A homeopátiás gyakorlatban a fecske­­füvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. Érdekesség A Chelidonium a görög chelidón = fecske szóból ered, ugyanis addig virágzik, míg a fecskék itt van­nak. 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom