Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
.Fűben, fában, hitben orvosság' A növény leírása: az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Hogyan gyűjtsük? Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, amely július-augusztusra esik. Mi van benne? Levelének hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál), a cseranyagok, a flavonoidok és a kávésav. Mire jó? Hatóanyagai nyugtató és vírusölő hatással rendelkeznek. Külsőleg a Herpes simplex helyi kezelésére alkalmas. A citromfűből vírusölő tulajdonsága miatt krémet készítenek, mely jól alkalmazható ajakherpesz esetén. Ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó citromfüvet alkalmazni. Ismeretes még izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása. Illóolaja reumás panaszok enyhítésére használható fürdőként és bedörzsölő szerként. Érdekesség Illóolaját az illatszeripar hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként. A gyógyhatású „csodaszert”, a karmelitavizet a svájci Paracelsus készítette el elsőként, amelynek egyik fő hatóanyaga a citromfű volt. Jó tudni! Illóolaját belsőleg csak orvosi felügyelet mellett használjuk! Csalán, nagy (Urtica dioica) Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány „Erős mint a vászon” A növény leírása: a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin „uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdők aljnövényzeteként, árkok mentén. Hogyan gyűjtsük? Levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni. Mi van benne? A gyökér szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert tartalmaz; a levél és a herba flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben acetil-kolint, hisztamint, sz.erotonint. Mire jó? Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen bizonyítottan jótékony hatással bír. Tavasszal sokan alkalmazzák a csalánteát vértisztító kúrák részeként, mivel jól átmossa a vesét, kimossa a vesehomokot és a vesekövet. Ez utóbbiak megelőzésére is jó. Ülőfűrdőként aranyeres bántalmak kezelésére, borogatóként bőrkiütések ellen használják. Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen. Kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöt, a hajhagymát. Gyökérzetét (Urticae radix) béta-szitoszterin tartalma miatt a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. Reuma elleni fürdővizet készítenek vele. 259
