Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: "Fűben, fában, hitben orvosság." Régi gyógymódok a parasztságnál - időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
Bodnár Zsuzsanna Érdekesség A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére. A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, amely csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt sokan ezzel az anyaggal pótolták. Vitamin- és ásványisó-tartalma miatt a csalánt fiatal állatoknak - baromfinak, malacnak - adják takarmányként. Jó tudni! Ne forgalmas, poros utak mellett gyűjtsük a csalánt! Elégtelen szív- és veseműködés miatt kialakult ödémák esetén használata nem javasolt. Csipkebogyó (gyepűrózsa) (Cynosbati pseudofructus - Rosa canina L.) Népies neve: csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, bicskefa, ebrózsa; termése: csipkebogyó, csipke, csitkenye, hecsedli „C-vitamin tartalma tízszer nagyobb a citroménál” A növény leírása: a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Cserjés növény, mely megtalálható erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön. Hogyan gyűjtsük? A növény gyógyászati célokra használt termését szeptember környékén gyűjtik. A csipkebogyó drogja kétféle alakban kerül kereskedelembe, szárítva és szőreitől, magvaitól megtisztítva „csipkehúsként”. Mi van benne? A gyepűrózsa bogyója a C-vitaminon kívül számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A-vitamin. Mire jó? Már az ókori népek felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra. Ízjavító hatása miatt gyógynövénykeverékekben, gyümölcsteákban széles körben alkalmazzák. Érdekesség Egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle, a svédek pedig levesnek főzik meg. A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint valamennyi vad és kerti gyümölcs közül, C-vitamin tartalma a citroménál tízszer nagyobb. A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe. Jó tudni! Poros utak mellett ne szedjük a csipkebogyót! Dió (közönséges diófa) (Juglans regia) Népies neve: kulcsos dió „Gyomor- és bélhurut ellen véd” 260
