Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor — Rácz Zsófia 7. kép kora avar kori lelőhelyek Nyíregyháza területén Fig.7 Early Avarian sites in the territory of Nyíregyháza gépi földmunka, de a börcsi és a győri sírokat kimondottan mélyre ásták (Tomka 2005. 161., Nagy 2011. 8-13.). Talán ezzel függ öszsze, hogy mindhárom lelőhelyen hiányzik a szülésre legalkalmasabb életkorú - 18-35 éves - nők sírja 67IS. Bóna István vetette fel, hogy a nyírségi, eltérő tájolású sírokkal jellemezhető temetőket kialakító közösségek minden bizonynyal különböző eredetűek voltak (Bóna 1986. 78.). Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a magányos és a temetési területeken egymástól távol fekvő temetkezések között nemcsak más-más tájolásúakat, hanem egyéb temetkezési szokásaikban is jelentős különbségeket mutató sírokat találunk a Nyírségen kívül a Kisalföldön.67 68 A Kisalföldön és a Nyírségben egyaránt megfigyelhető eltérő temetkezési szokások, a tájegységek nagyságához képest kis számú lelőhely, valamint a magányos és szórt elhelyezkedésű temetkezések arra utalnak - amenynyiben egyáltalán közös a magyarázatuk -, hogy a Kárpát-medence belső területeiről a VII. század első évtizedeiben/első harmadában népességmozgás indult meg, minden valószínűség szerint a népszaporulat miatt. Ennek során eltérő származású és kis létszámú közösségek települtek meg a Tiszántúlnak és a Dunántúlnak az avarok által meg nem szállt északi szegletében, de megtelepedésük az adott helyszínen - a kis sírszámok alapján - csak rövid ideig tartott. 67 További vizsgálatokat igényelne - újabb, hasonló lelőhelyek embertani adatainak bevonásával -, vajon van-e összefüggés az ilyen életkorú nők, a kisgyermekek hiánya és a szórt helyzetű temetkezések között. 68 Az utóbbi területnél maradva, a két legutóbb publikált börcsi és győri lelőhely temetkezéseinek tájolása ugyan hasonló, de eltérő származásukra utalhatnak a temetkezési szokásaikban megfigyelhető különbségek: míg a börcsi aknasírokban kiskérődzők hosszúcsontjai, addig a győri padkás sírokban a juh és marha hosszúfartő csigolyák, valamint a koponya mellé helyezett kerámiaedény utal az ételmellékletre, és a sírokban részleges állattemetkezések is voltak (Томка 2005. 137-155., Nagy 2011.8-13.). A győri 39. sír feltehetően padmalyos kialakítású temetkezés volt. 170
