Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei A fentiek alapján a magányos vagy szórt temetkezési forma oka nem egyetlen tényező. Ár­nyaltabb megközelítés szükséges: a pásztorkodó-nagyállattartó életmód, egy terület kolonizációja és az elit szeparált temetkezései69 mind szóba jöhetnek e szokás magyarázataként, koronként és régi­ónként eltérő valószínűséggel.70 71 A sírok tájolása A kashalmi hat sír tájolása egymástól eltérő, ennek ellenére meglehetősen egységesnek te­kinthető (II. táblázat). A két szélső értékkel az 1044. és a 34. sír rendelkezik, ezek között foglal he­lyet a többi temetkezés iránya. Sírszám / Grave no.Tájolási irány / Orientation Tájolási adat / Orientation data 34. DK-ÉNy / SE-NW 135-315° 1045. KDK-NyÉNy / ESE-WNW 110-290° 15. KDK-NyÉNy / ESE-WNW 115-295° 18a. KDK-NyÉNy / ESE-WNW 105-285° 33. KDK-NyÉNy / ESE-WNW 118-298° 1044. KÉK-NyDNy / ENE-WSW 77-257° П. táblázat Tiszavasvári-Kashalom-dűlő sírjainak tájolási értékei Chart П Orientation values of the graves from Tiszavasvári Kashalom-dülő A fentiekhez hasonló részletes tájolási adattal a lelőhely tágabb környékéről ismert kora avar kori sírok esetében nem csak, hogy nem rendelkezünk, de a lelőhelyek többségénél (10 esetben) erről semmilyen információnk sincs. A 6 sír tájolásának KÉK és DK közötti intervalluma illeszkedik a tiszántúli kora avar kori temetkezések döntő többségére jellemző K-Ny-i, illetve ÉK-DNy-i tájo­láshoz (Lőrinczy 1992. 164-165., Lörinczy-Straub 2005a. 139.). A megye területéről ismert kora avar kori ettől eltérő sírtájolások (Búj, Nyíregyháza-Városi kertészet, Tiszabercel) - amennyiben igazak - valószínűleg a közösségek eltérő eredetére utalnak (Bóna 1986. 78.). A sírok formája, mérete A feltárt sírok egyszerű aknasírok, egyenes és közel függőleges oldalfalakkal, kissé ívelt sarkú kialakítással. A környékről összehasonlító adatokat nem ismerünk, hiszen a régi feltárások során jó, ha megmérték a sírok méreteit, sírrajzok nem készültek. Amit meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgált régióból avar kori fűlkesír eddig nem került elő, padmalyos temetkezést a Tiszavasvári- Eszenyi M. telkén feltárt sír esetében valószínűsíthetünk (Lőrinczy 1996. 184.).7’ 69 Lásd például a Kunágota vagy Kunmadaras típusú elit temetkezések szeparált elhelyezkedését vagy a Duna-Tisza közi, Bocsa típusú magányos elit sírokat. 70 A lehetséges magyarázatokról bővebben lásd Gulyás 2012. 71 Mivel a Tiszavasvári- koldusdombi - a munkások által megbolygatott - 8. sírból két lókoponya, gerincrészek és lábszár­csontok kerültek csak elő (Csallány 1960. 36.), emberi vázat pedig nem találtak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy ez a temetkezés padmalyos, esetleg fűlkesír lehetett, amelyet a földmunka és a leletmentés során nem tártak fel teljesen. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom