Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Bene János: Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848-1849-ben
Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848—1849-ben Bene János A győztes polgári átalakulás idején Szabolcs vármegye négy járásának egyikét a nyírbátori járás alkotta, négy szakasszal. A járás székhelye Bátor, itt tevékenykedett Szilcz Lajos főszolgabíró, s ezen első szakaszhoz Bátor, Gyulaj, Pilis, Piricse, Máriapócs, Pócspetri és Kállósemjén tartozott. A második szakasz szolgabírója Szabó Albert, szakaszát Őr, Vaja, Kis- és Nagymada, Pusztadobos, Ófehértó, Besenyőd, Levelek, Magy és Apagy alkották. Jármy András harmadik szakaszába Kisléta, Bogát, Encsencs, Béltek és Bánháza, Lugos, Acsád, Szentgyörgyábrány, Budaábrány, Érkenéz és Szalmád községeket sorolták. A negyedik szakasz szolgabírója Szegedy István, s hozzá Rohod, Petneháza, Laskod, Ramocsaháza, Ibrony, Kérés, Nyírbakta, Lórántháza és Jákó tartozott (László 2000. 192-193.). Mit mondanak az akkori országleírások a nagyjából kettő és félezer lakosú Bátorról? Idézzük a korban a legközelebbit, Fényes Elek szótárát. Az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára lapjain az alábbiakat olvashatjuk a településről: „Nyír-Báthor, magyar mezőváros, Szabolcs vármegyében Kálióhoz keletre 2 mérföldnyire: 474 római katolikus, 60 görög katolikus, 23 evangélikus, 1889 református, 7 nem egyesült óhitű, 132 zsidó lakos. Van itt minorita monostor, s a plébániai szolgálatot is ezen szerzetesatyák végzik. Egy régi református szentegyház a híres Báthory nemzetség emlékkövével. Postahivatal és váltás Nagykálló és Vállaj között, patika és több jeles urasági épületek. Második osztálybeli egész jobbágy telek 64 7/8 számláltatik. Határa részint sárga, részint fekete homokos, erdeje van. Dohányt sokat termeszt. Földesura gróf Károlyi nemzetség. ” (Fényes 1851. 101.) Fényes Elek a lakosok számát 1851 -ben 2585-ben határozta meg. Egy 1848-as összeírásból - mely a honvédsorozás alapját is képezte - tudjuk, hogy a lakosság száma 2935 fó volt. Összehasonlítva a vármegye mezővárosaival - nem számítva a 20.000 ezres Nyíregyházát - Bátor a vármegye egyik legkisebb ilyen típusú települése volt. 1848. március 21-én érkezett meg a megye székhelyére, Kálióba a márciusi pozsonyi és pesti események híre, s az aznap megalakított 29 tagú Közbátorsági Választmány a rend és a béke fenntartására a nemzetőrség felállítását rendelte, s az egyik összeíró helyül Bátort nevezte meg, ahová Kállay Emánuel kapitányt jelölték ki.1 1848. április 11-e, a Pozsonyban szentesített törvénykönyvnek a nemzetőrségről szóló XXII. törvénycikke után e szervezés felgyorsult, bár egyre több ellentét gerjedt, hiszen a jobbágyfelszabadítás nem egészen a felszabadítottak szája íze szerint történt, így érthető, hogy a vármegye 148 településének mintegy 220.000 lakosa közül a törvény szerint alkalmas férfinép nem igazán tódult az összeíró biztosok elé, sőt Máriapócson karhatalommal és törvényszékkel kellett elnyomni a zendülést. Vaja, Levelek, Kisléta, Ibrony, Jákó, Laskod, Szalmád, 1 SzSzBML IV. A. l/а. Közgyűlési jegyzőkönyv 674. szám. NyJAME LV. 2013. 293-302. 293
