Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Bene János: Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848-1849-ben
Bene János Lórántháza, Lugos, Béltek lakossága 1848 tavaszán az összeírások és a szolgálat ellen volt. Bátorban viszont Wittich Mihály postamester - mint az ottani nemzetőrszázad századosa - megszervezte a nemzetőrséget, a legénységnek fegyvergyakorlatokat tartott. A bátori nemzetőrség kiváló fegyelmére hivatkozott a Közbátorsági Választmány, amikor úgy döntött, hogy a megyében állomásozó császári-királyi gróf Wrbna 6. könnyülovas ezred alezredesi osztályát, melynek törzse és egy százada Nyíregyházán, egy százada pedig Bátorban, Gyulajban és Pócspetriben feküdt, teljes egészben a megye legnépesebb helységébe, Nyíregyházára vonja össze, mint megyei lovas katonaságot.2 Wittich Mihály lelkes munkájának köszönhetően Nyírbátorban a nemzetőrségi intézményt elfogadta a lakosság, sőt június elején maga a nemzetőrségi százados jelezte a Közbátorsági Választmánynak, hogy mezővárosában olyanok is örömmel jelentkeztek a nemzetőrségbe, akik a törvény szerinti vagyoni képességgel nem bírtak. A Közbátorsági Választmány június 5-én utasította Szilcz Lajos főszolgabírót, hogy ezen pótlólagos összeírást tétesse meg.3 A nemzetőrség szervezése mellett a Közbátorsági Választmány dolga újabb feladatokkal szaporodott. 1848. május 16-án jelent meg gr. Batthyány Lajos miniszterelnök és br. Baldacci Manó ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke rendelete, melyben tudtul adták, hogy a kormány a nemzetőrség mellé egy 10.000 fős, úgynevezett rendes nemzetőrséget, a későbbi általánosan elfogadott szóhasználattal élve honvédséget szervez. A 10 zászlóaljból álló honvédsereg katonái 3 év szolgálatra kötelezték el magukat, belépéskor foglalópénzt kaptak és rendes ellátmányért szolgáltak. Honvéd lehetett mindenki, aki 18. életévét betöltötte, legalább 5 láb 2 hüvelyk (163 cm)4 magas volt, és - ami nagy előny a nemzetőrséggel szemben - itt nem volt vagyoni cenzus, tehát a legszegényebbek is jelentkezhettek, sőt szolgálatukért díjazást kaptak. A 10. zászlóalj megalakulási helyéül Debrecent jelölték ki, s fiók hadfogadó kormány működött Nagykállóban. A toborzást május 29-én kezdték el a vármegyében, és június első harmadában már be is fejezték, mert a szükséges újoncállomány addigra összegyűlt. 1848. június 2. és 11. között Bátorban önkéntesnek jelentkezett Báthori István, Bene József csizmadia, Borsos Károly, Bucskó Mihály, Budaházi Károly, Cselenyák János, Csirke József, Daragó József, Demjén Pál, Győri Sándor csizmadia, Hajdú József, Horváth József kovács, Képíró János, Képíró József, Kupái Ferenc, Lengyel András, Lengyel György, Lengyel János, Mándy Gábor, Meszinger József, Molnár János, Novák Ferenc, Nyíri Sándor, Pethő Ferenc, Péter András, Pintye László, Pócsi István, Pótor István, Rezlár József, Sebők János, Szabó János, Szőke Mihály, Tapfer János kötélverő, Teftsák Mihály, Tobák János és Tóth Ferenc.5 1848. június 5-én a Közbátorsági Választmány ülésén az egyik fő kérdés a toborzás Ugye volt, melyről Péchy László első alispán az alábbiakat jelentette a hadügyminiszternek: „ ...hogy inkább terebély mint magas népfajunk lévén, s önkénteseink közül az 5 sukk 2 czoll mértéket majd csak kevesen üthetvén meg, a valamivel kisebbek is, de a mellett szép egészséges fiatal egyének be soroztathassanak. Ez idáig azonban újabb rendelés nem érkezvén, miután af. hó 7-én megkezdett besorozással kitűnt, hogy 800 már együtt volt ujonczaink közzül 450 ütötték meg a mértéket, a szebbje pedig, s fiatalabbja kimaradt, s rokonyszenvük a Turszki ezredbe menésre nem mutatkozván, mentül többnek besoroztathatása reményében megcsalatkozánk... ”6 A választmány tehát az előírt magasságnak egy collal való leszállítását kérte. A hadügyminiszterrel folytatott hosszas levelezésük végül 2 SzSzBML IV. B. 102. 1. köt. Közgyűlési jegyzőkönyv 15. szám. 3 SzSzBML IV. B. 102. 1. köt. Közgyűlési jegyzőkönyv 146. sz. 4 A láb (sukk) és a coll (hüvelyk) hosszmértékek: 31,6 cm, illetve 2,6 cm. Az avatójegyzékekben szerepel még a vonal, mely 2-2,5 milliméter. 5 SzSzBML IV. B. 103. Szabolcs vármegye újoncozási küldöttségének iratai. 6 MNL Miniszterelnökség, hadügyi és nemzetöri iratok H. 3. 1848: 499. 294
