Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Takács Melinda: Megjegyzések a X-XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán
Takács Melinda eset azonban csak feltételesen tekinthető kiindulási alapnak a település más objektumaiban feltárt kerámiaanyag elemzéséhez. Jelen esetben a korai horizontba tartozó objektumokat szinte kizárólag árkok képviselik, amelyek nem feltétlenül zárt objektumok, betöltődésük folyamata és időtartama kétséges. Emellett ezekből (és a 75. házból is) csak kevés kerámia került elő, így a későbbi objektumcsoportból származó bőséges leletanyaghoz képest a számuk nem tekinthető reprezentatívnak. Természetesen a két csoport esetében tapasztalt különbségek és egyezések nem hagyhatók figyelmen kívül, de nem is szabad őket általános érvényűnek tekinteni a településen belül. És most lássuk a további szuperpozíciók példáit! A terület északi részén található a 325. ház, amelyre ráásták a 326. számú külső kemencét. Ezt az esetet azért érdemes kiemelnünk, mert a mindkét objektumban feltárt viszonylag nagyszámú kerámiaanyag ellenére rádlidíszes darab egyikből sem került elő (VI. tábla 1-8.). A 326. kemence munkagödrében két bogrács töredékeit találták. Ezt leszámítva a két objektum leletei között sem technológiai, sem díszítésbeli síkon nem figyelhetők meg látványos különbségek. Ez utóbbi jellemzőnél megjegyzendő, hogy - a településen megszokott módon — e két objektumban is számottevő a hullám- és egyenes vonalköteggel, illetve sűrű befésüléssel díszített darabok mennyisége. Kerámia A következőkben a településen talált kerámiaanyagot az általános vélekedés szerinti kronológiailag érzékeny jellemzőkön keresztül vizsgálom meg. A feldolgozás során 7 technológiai csoportot határoztam meg, melyek közül 6 vonatkozik a település kora Árpád-kori kerámiaanyagára. Megfigyeléseim szerint e csoportok konzekvens módon egyazon betöltésen belül együttesen fordulnak elő, így kronológiai eltéréseket nem jeleznek. Bizakodásra adhat okot, hogy a településen feltárt késő avar és kora Árpád-kori kerámiaanyag között regisztrálhatók technológiai eltérések, melyek kiindulópontot jelenthetnek a két horizont további vizsgálatához. A település kerámiaanyagában a kora Árpád-korra jellemző valamennyi díszítéstípus előfordul. Érdemes kiemelnünk az egyes díszítésfajták arányát a lelőhelyen belül: a várakozásokkal ellentétben a vizsgált területen a csigavonal csak a második a sorban, az első helyen a több fogú fésűvel bekarcolt sűrű befésülés áll. A harmadik és negyedik leggyakoribb az egyenes- és hullámvonalköteg-dísz. A késő avar kerámiaművességre visszautaló vonalkötegek gyakran előfordulnak a X—XI. században, a 148/b. lelőhelyen belüli gyakoriságuk azonban még ezt tekintve is meglepő, a település késő avar kori előzményeivel magyarázható. Mivel az összes rádlimintás cserepet tartalmazó objektumban előfordulnak, használatuk a XI. században még általános lehetett. Ez át is vezet minket a rádliminta értékeléséhez. Amennyiben hitelt adunk e díszítésforma XI. század második felei - végi keltezésének, ez az egyetlen jellegzetesség, amelynek a kerámiaanyagból kiindulva valóban datáló értéket tulajdoníthatunk a településen. Épp ezért érdemes megnézni, hogy milyen edényekkel együtt fordul elő. A település vizsgált részén 47 objektumban vagy objektumcsoportban találtak díszített kerámiát. Ezek közül fogaskerékminta 13 esetben fordult elő. Az imént utaltam rá, hogy a lelőhelyen a rádlidísz minden esetben „archaikus” jellemzőként meghatározott vonalköteg-díszes töredékekkel együtt kerül elő. Emellett rádlidíszt is tartalmazó objektumokból származik a feldolgozott területen talált két bordás nyakú és a hengeres nyakú edény. Az egyetlen korongolatlan bögre szintén rádlimintás kerámiával azonos betöltésből került napvilágra. Cserépbográcsokat 6 objektumban találtak, ezekben viszont rádlidísz csak két esetben fordult elő. E fenti leletegyüttesek esetében valószínűsíthető, hogy a vizsgált területen talált bordás és hengeres nyakú edények, továbbá a korongolatlan bögre és a bográcsok egy része sem keltezhető a 56
