Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Takács Melinda: Megjegyzések a X-XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán
Megjegyzések a X—XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán díszítésfajták („archaikus” típusok, rádliminta), formai alapon elkülöníthető csoportok (bordás/hengeres nyakú edény, cserépbogrács), emellett meghatároztam több technológiai csoportot. E kronológiai jellemzőket érdemes közelebbről megvizsgálnunk, hátha valamelyik magában hordozza a belső időrend pontosításának lehetőségét. Mivel véleményem szerint a legbiztosabb támpontot - ha csak relatív keltezés szintjén is - a szuperpozíciók jelentik, a település keltezésének vizsgálatát ezeken keresztül kezdem el. Szuperpozíciók A településen található objektumok közül a legjellegzetesebbek a már első pillantásra szembetűnő hosszú árkok, árokrendszerek. A dolgozatban vizsgált területet is egymással párhuzamos árkok (a 34. és 296. objektumok) határolják északi és déli irányból. Mivel a telepen megfigyelt szuperpozíciók többsége ezekkel az árkokkal áll összefüggésben, datálásuk a többi objektum vizsgálata szempontjából kulcsfontosságú. Az árkok megásásának időpontja bizonytalan - valószínűleg ebben az esetben is több fázissal számolhatunk -, de betemetésük vagy betöltődésük minden bizonnyal a kora Árpád-korban fejeződött be. A településen feltárt objektumok egy részét ezekre az árkokra ásták rá, ami jó kiindulópont a belső kronológiai rend vizsgálatához. A tárgyalt terület ÉNy-i sarkában található árokszakaszok egy viszonylag bonyolult szuperpozíció-rendszer alapját képezik (11. ábra). Itt fut ugyanis egymásba a település két fő csatornája, a 34. és a 88. árok, melyekkel valamilyen módon néhány kisebb árokszakasz is kapcsolatban áll. Közülük stratigráfiai alapon egymással egyidejű lehet a 34., 36., 37. és 88. árok, illetve nincs kizárva, hogy részben az üzemelésük idején állt a 75. ház. Ezek betöltődése után ásták meg a 74. árkot, amely vágja a 75. házat és a 37. árkot. Betöltése után ásták rá a 76. házat, amely helyzete alapján egyidejű lehet a 10. és a 24. házzal, illetve a 9. gödörrel, melyek a 34. és 88. árkot vágják. E rendszerbe sorolható még a 25., 25.1. és a 150. objektum, melyek kapcsolata a környezetükben feltárt objektumokkal nem határozható meg, csak annyi biztos, hogy e három objektum nem egyidejű, viszont mindegyiket a 36. és a 88. árkokra ásták rá. E bonyolult helyzetből annyi állapítható meg, hogy a terület e részén található árkok nagy része és a 75. ház a település egy korai, a 9., 10., 24., 25., 76. és 150. objektum pedig egy későbbi szakaszában létezett. Mit mutat a fenti objektumokban feltárt kerámiaanyag? A korai időszakba sorolható árkokban néhány késő avar kori töredék mellett egyenes- és hullámvonalköteg-díszes, valamint csigavonalas Árpád-kori fazekak töredékei kerültek elő (III. tábla 2-10.). A velük nagyjából azonos horizontot képviselő 75. házban csak egy fazék hullámvonaldíszes válltöredékére bukkantak (V. tábla 7.). Az ezt felülrétegző 74. árokban az eddigiekhez hasonló kerámiaanyagot találtak. Amit érdemes kiemelnünk: rádlidíszes töredék a most felsorolt objektumok egyikében sem volt, illetve arányaiban kevés bennük a csigavonalas díszítés is. Más a helyzet az ezeknél későbbi objektumcsoport kerámiaanyagával: ezekben minden esetben találhatók rádlidíszes töredékek, de mellettük ugyanúgy előfordulnak a már megszokott vonalkötegek, a sűrű befésülés és természetesen a csigavonal is (I., II. és V. tábla). Az e csoportba tartozó 9. és 10. objektumban találták a területen feltárt két bordás nyakú edény töredékét, és a szintén ide sorolható 76. házból került elő az egyetlen hengeres nyakú edény. Az egyes objektumcsoportokban talált Árpád-kori darabok között látványos minőségi vagy formai eltéréseket nem figyeltem meg. A 10. házban talált fazekakkal szinte azonosságig egyező töredékek kerültek elő a tőle néhány méterrel délebbre fekvő 14. objektumból, így feltételezhető, hogy használatuk egy időre esett. Úgy tűnik tehát, hogy a most tárgyalt szuperpozíciókon keresztül felderített kronológiai különbségek némileg tetten érhetők az adott objektumok leletanyagában is. Véleményem szerint ez az 55
