Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Mohácsi Endre: "Fiat piscis!" - "Fiat pax!" Adalékok Forgách Zsigmond 1611. évi erdélyi hadjáratának utótörténetéhez
„Fiat piscis!” — „Fiat pax!” Adalékok Forgách Zsigmond l6ll. évi erdélyi hadjáratának utótörténetéhez Mohácsi Endre Bár a XVII. század első felének hajdúiról és a hozzájuk kötődő eseményekről számos munka készült,1 mégis a mai napig vannak „fehér foltok”, mostohábban feldolgozott témák e téren. Gondoljunk csak például az 1607-1608. évi második hajdúfelkelésre, amelyet történelmi fontossága ellenére a történelemkönyvek alig vagy talán nem is említenek. így esett választásom nagylúcsei Dóczy András életének és működésének2 feldolgozására doktori dolgozatom keretében. Dóczy András élénk levelezést folytatott Thurzó György nádorral és Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitánnyal. A családi levéltár más értékes dokumentumokat is őriz. Dóczy életének vizsgálata során fedeztem fel, hogy szatmári főkapitányi időszakából számos levele megmaradt, köztük Forgách Zsigmond 1611. évi hadjáratával kapcsolatosak is. E levelek vizsgálata során fontosnak találtam egy kis kitérőt tennem kifejezetten e téma irányába. Báthory Gábor3 erdélyi fejedelemmé választása 1608-ban sokak ellenszenvét váltotta ki. Sokan szerették volna, ha a Bocskai István4 által kijelölt Homonnai Drugeth Bálint5 viszi tovább Erdély ügyeit a már kiegyengetett úton. Voltak olyanok is, akik Erdélyt újra a Magyar Királyság részeként üdvözölték volna. A józanabb gondolkodók viszont tudták, hogy Erdély visszaszerzése a török fenyegetés miatt még hiú ábránd. Ezért az ifjú Báthory Gábor feltűnésének Bocskai mellett Kassán 1605-ben,6 aztán 1608-ban a fejedelemjelöltek között kifejezetten pozitív hatása volt a politikai életre. Megvolt rá az esély, hogy a gazdag, katolikus és méltán nagyhírű Báthory sarj jobban képviseli a Királyi Magyarország érdekeit Erdélyben. Csakhogy Báthory politikája nem váltotta be 1 Lásd többek között Rácz István, Nagy László, Takáts Sándor vonatkozó munkái (RÁcz 1969., Nagy 1986., Takáts 1979.). A hadjárattal utoljára Vörös 2011. foglalkozott. A témának számos kutatója akadt. Az elmúlt néhány évben szervezett történeti rendezvényen több előadás hangzott el, melyek a nagyközönség előtt tárták fel a legújabb kutatási eredményeket; így például 2006-ban a Nyírbátorban megrendezett „Báthoriak kora (a Báthoriak és Európa)” címmel vagy 2008-ban a szintén Nyírbátorban, illetve Debrecenben szervezett „Báthory Gábor és kora” c. konferenciák alkalmával. 2 Dóczy András megítélésére jellemző, ahogyan Szekfű Gyula Bethlen Gábor című történelmi tanulmányában ír: „Dóczy András képe történetírásunkba teljesen úgy került, ahogyan legnagyobb ellenségei akkoriban lerajzolták, így Szilágyi Sándornál, Erdélyország története 2. 117. I. [Szilágyi 1866.]: Dóczy «egyike ez idők legaljasabb jellemeinek»; történetírásunk az ítéletet minden kritika nélkül átvette tőle. Vö. Gindely: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez, 1896. 10.1. [Gindely 1890.]” (Szekfű 1983. 262.) 3 Somlyói Báthory Gábor (1589-1613) Erdély fejedelme 1608-1613-ban. 4 Bocskai István (1557-1606) Bihar vármegye főispánja, Erdély fejedelme 1605-1606-ban. 5 Homonnai Drugeth Bálint (1577-1609) Zemplén vármegye főispánja, majd Bocskai egyik tábornoka. 6 Nevelőapja, ecsedi Báthori István (1555-1605) országbíró küldte Kassára Bocskai mellé álláspontja kifejezéséül, és ez az ifjú Gábornak hasznára válhatott a politikai gyakorlatban. NyJAMÉ LV. 2013. 275-282. 275
