Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - L. Nagy Márta: A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról
A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról Az edénytípusok megoszlása a sírokban átlagosnak mondható: szinte mindegyikben van egy tál, egy-két bögre, egy-két korsó, és néhány sírban ezek mellett kis tégely, fazék vagy fazék formájú edény. Egy esetben figyeltük meg (26. sír), hogy a szépen kidolgozott edények mellett egy durva falú edénytöredéket tettek a sírba, mégpedig a koponya alá. Ehhez hasonló jelenséget figyeltek meg Polgár-Kenderföldeken, ahol több esetben — főként nőknél jellemzően - a halott arca alá tettek egy tenyérnyi nagyságú edénytöredéket (Dani-Szabó 2004. 101.). Négy sírról feltételezzük, hogy bolygatatlan volt (10., 17., 23., 26. sír), a többinél korabeli bolygatásra utaló nyomokat nem találtunk, avar és Árpád-kori objektumok vágták, valamint az Andrássy kastély építésekor, illetve a rekonstrukciós munkák idején roncsolhatták ezeket a sírokat. Az edények típusa és párhuzamaik Tálak 1. típus: Behúzott peremű, félgömbös testű tálak, perem alatt egy füllel (1. tábla 4., 6., II. tábla 6., 9., V. tábla 3., VI. tábla 2., VII. tábla 2., IX. tábla 2., X. tábla 3.). Párhuzamait megtaláljuk az alábbi temetőkben: Hernádkak (Bóna 1975. Taf. 158: 8.), Mezőkeresztes- Keresztespüspöki (Koós 1991.4. kép 2., 8. kép 5.), Füzesabony-Kettőshalom (Szathmári 1997. Abb. 8: 3., 12: 1., 13: I.). Díszítés nélküli változatai ismertek Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 171: 21.), futóspirál motívummal (IX. tábla 2.) Tiszafüred-Ásotthalomról (Kovács 1982b. 3. kép 7.) és Vizsoly-Gépállomásról (Koós 1991.6. kép 1.). 2. típus: Félgömbös testű, rövid, hengeres nyakú, füles tál (III. tábla 6., IV. tábla 6.) megtalálható Nizná Mysl’a lelőhelyen (Olexa 1992. Tab. V: 8.). 3. típus: Félgömbös testű, árkolt, hegyes bütykökkel tagolt tálak (VII. tábla 6., XII. tábla 6.). Emőd-lstvánmajor és Mezőkeresztes Keresztespüspöki lelőhelyekről számos ilyen tálat ismerünk (Koós 1991. 1. kép 6., 8. kép 5.), valamint olyanokat is, amelyeknek nyakán vízszintes kannelúrázás található (Koós 1991. 1. kép 1., 4. kép 4.). A 46. sír táljának valamivel kisebb, de szintén körülárkolt bütykei vannak (XI. tábla 7.), melyhez nagyon hasonló tál került elő Tiszafüred-Majoroshalmon (Kovács 1982. 14.). Bögrék /. típus: Kihajló peremű, nyomott gömbös testű füles bögre. Általános típus a Füzesabony kultúra leletanyagában. Tiszadobon megtaláljuk a díszítetlen formájukat is (I. tábla 7., IX. tábla 7.), ezek válltörése kissé élesebb, mint díszített társaiké. A díszítés igen változatos. A futóspirál (IV. tábla 5., X. tábla 4.) párhuzamai Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 178: 8., 12.) ismertek. A sűrű, függőleges bekarcolásé, kannelúráé (IV. tábla 2., 7., V. tábla 5-6., VI. tábla 3., 6., 8., X. tábla 5., XII. tábla 7.) Hernádkak (Bóna 1975.Taf. 158:9.,Taf. 159: 12, Taf. 160:8-9, 12; Taf. 161: 9.) Tiszapalkonya- Erőmű (Kovács 1979. 2. ábra 7-8, 12.), Tiszafüred-Majoroshalom (Kovács 1 982a. Abb. 1: 9.) lelőhelyekről, míg a kannelúracsoportok lencsedísszel kombinálva (I. tábla 8.) Hemádkakról (Schalk 1992. Taf. 9: 4, Taf. 19: 1.). Az egyik sírban volt egy kissé szabálytalan, geometrikus bekarcolásokkal díszített bögre (II. tábla 3.). Ehhez hasonló díszítéssel jellemzően tálakon találkozunk (Bóna 1975. 152, Kovács 1982a. 290, Koós 1991. 58.). 2. típus: Kihajló peremű, turbántekercses testű, füles bögre (VII. tábla 8, VIII. tábla 2.). Szintén jellegzetes középső bronzkori forma (Fischl 1997. 2. kép 6.), igen gyakori a Füzesabony kultúra sírjaiban: Vizsoly-Barát-dűlő (Koós 1991. 5. kép 4.), Tiszafüred-Majoroshalom (Kovács 1982a. Abb. 1: 11, Abb. 4: 4.), Gelej (Kemenczei 1979. Taf. II: 10, 15, 22, Taf. V: 3.), Pusztaszikszó (Kőszegi 1968. Taf. XV: 6, Taf. XXVI: 5.). Egy esetben a turbántekercs rovátkolt (XII. tábla 21
