Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - L. Nagy Márta: A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról
L. Nagy Márta 2.). Ilyen bögrék kerültek elő Gelejen, Mezőkeresztes-Keresztespüspökin, Füzesabony-Kettőshalmon (Kemeczei 1979. Taf. V: 1., Koós 1991.7. kép 3., Szathmári 1997. Abb. 12:4., Abb. 13:5.). 3. típus: Hengeres nyakú, nyomott gömbös testű bögre (I. tábla 3.). Egy esetben fordult elő a temetőben ez a bögretípus, melynek hagyományai visszavezethetőek a Hatvan kultúrára, például Tárnáméra (Kalicz 1968. Taf. XCV: 2-4.) lelőhelyről ismerünk hasonlót. Megtalálható a Füzesabony kultúra korai szakaszában is, például Hernádkakon (Bóna 1975. Taf. 159: 4.). 4. típus'. Csücskös, kihajló peremű, kisméretű, tojásdad testű bögre (II. tábla 8.). Nem tartozik a leggyakrabban előforduló sírmellékletek közé. A tiszadobihoz némileg hasonló formát ismerünk Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 177: 14., 15.) és Pusztaszikszóról (Kőszegi 1968. Taf. XXVI: 2.). 5. típus: Nyomott gömbös testű, kissé behúzott peremű bögre, bütyökkel a perem alatt (VII. tábla 3.). Megjelenik a Hatvan kultúra leletanyagában (Dani-Máthé-Szabó 2003. Abb. 10: 2.), és általános forma a Füzesabony kultúra sírjaiban is. Megtalálhatjuk Megyaszón (Bóna 1975. Taf. 179: 14., Taf. 181: 7.), Füzesabony-Kettőshalmon (Szathmári 1997. Abb. 8: 11.), Pusztaszikszón (Kőszegi 1968. Taf. XXVI: 13.). Korsók I. típus: Hosszú, ívelt nyakú, kihajló peremű, nyomott gömbös testű füles korsó. Általános típus a Füzesabony kultúra leletanyagában. Díszítése változatos. Tiszadobon leggyakoribb futóspirál és bütyök díszítéssel (111. tábla 7., 9., IV. tábla 8., V. tábla 4., VI. tábla 4-5., VIII. tábla 4., X. tábla 6.). Ismerünk hasonló korsókat Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 172: 1., 3., Taf. 176: 17., Taf. 181: 11.), Füzesabony-Kettőshalomról (Szathmári 1997. Abb. 8: 2., 12: 2., 14: 5.), Tiszapalkonya-Erőmű (Kovács 1979. 2. ábra 6., 11.) és Tiszafüred-Majoroshalom (Kovács 1982a. Abb. 1: 7.) lelőhelyekről. Függőleges bekarcolással vagy kannelúrával tagolt korsóink (III. tábla 8., V. tábla 5., VI. tábla 8., IX. tábla 5.) analógiái idézhetők Hemádkakról (Bóna 1975. Taf. 162: 3.), Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 169: 8., Taf. 171: 6., 10.), Tiszapalkonya-Erőmű lelőhelyről (Kovács 1979. 2. ábra 9. ); a turbántekercses díszítésüeké (VII. tábla 8., Vili. tábla 4.) Hemádkakról (Bóna 1975. Taf. 169: 10. ), Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 173:4.), Vizsoly-Barát-dülőből (Koós 1991.5. kép 7.), Gelejről (Kemenczei 1979. Taf. I: 10., 14.) és Tiream-Halom (Bader 1978. Taf. 22: 14.) lelőhelyekről. Fazekak, fazék formájú edények 1. típus: Rövid nyakú, rövid, ívelten kihajló, csücskös peremű, hordó alakú fazék (11. tábla 2.). Formája megfelel a Füzesabony kultúra fazekainak, azonban a csücskös peremkiképzés ritka. Ároktő-Dongóhalomról, a kultúra egyik településéről ismert egy hasonló fazék, melynek peremét négy helyen kis bütyök tagolja (Fischl 2006. 131.493.). 2. típus: Kihajló peremű, tölcséres nyakú, lefelé szűkülő aljú fazék formájú edény (I. tábla 2.). A Hatvan kultúrához köthető leletanyagban már megtalálható, például Tiszakeszi-Szódadombon (Dani 2001. 1. kép I.). A Füzesabony kultúra korai emlékanyagára jellemző: lásd Hernádkak (Schalk 1992. Taf. 1:6., Taf. 4: 4., Taf. 11: 4.) és Megyaszó (Bóna 1975. Taf. 172:7.). 3. típus: Kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú, hangsúlyos vállú, tojásdad testű fazék alakú edény, melynek egy nagyobb (VII. tábla 7.) és egy kisebb (XI. tábla 2.) méretvariációja is ismert Tiszadobról. Hasonló edények kerültek elő Megyaszóról (Bóna 1975. Taf. 173: 10.), Tiszafüred-Majoroshalomról (Kovács 1982a. Abb. 1: 10.), Pusztaszikszóról (Kőszegi 1968. Taf. XXVI: 8.) és Gelejről, bár utóbbi esetben a váll rovátkolt (Kemenczei 1979. Taf. II: 11.). Ehhez a típushoz sorolható a 33. sírból előkerült fazék is (IX. tábla 4.), annyi különbséggel, hogy ennek nyújtottabb a teste és a válla kevésbé hangsúlyos. Hasonlót ismerünk Tiszafüred-Majoroshalomról (Kovács 22
