Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása eredményeképpen egyenletes vörös-bordó színt nyertek, valamint az érdes felületet biztosító hólyagok (az agyag magas vastartalmának köszönhetően a kiégetés során az edény felületén hólyagocskák jelentek meg). A losticei kerámiagyártás kezdetei a XIV. századra nyúlnak vissza (Nekuda- Reichertová 1968. 151.). A losticei típusú edények külön csoportját képezik a királyházaihoz hasonló magas peremű, hullámvonalas díszítésű kupák. A fogóbütykök kizárólag dekoratív elemek, számuk három és tizenhét között mozgott. Gyártásuk idejét a XV. század második felére teszik, importjukat Hunyadi Mátyás nevével hozzák összefüggésbe, aki 1490-ig birtokolta Morvaországot (Nekuda-Reichertová 1968. 153.). Morvaország területén a losticei kerámia a XVI. századig használatban volt, amit Nürnberg város tanácsának 1530-as rendelete, valamint az orvosi szaknyelvben egy bőrbetegség megjelölésére használt „losticei jellegű” kifejezés bizonyít. A losticei kupák különleges formájuknak köszönhetően a középkor végére a nemesi kollekcióikban, a családi relikviák között kaptak helyet, kitűnő minőségük pedig biztosította fennmaradásukat mind a mai napig (Nekuda-Reichertová 1968. 154., Gos 2007.). A Felső-Tisza-vidéken mindössze néhány losticei kerámialelet ismert a régió nyugati részéről (Abaszéplak, sárosi vár, Bártfa), de közöttük fogóbütykös példányok nincsenek. Az ismert darabok a XV-XVI. század első felére keltezhetőek (Caplovic-Slivka 1985. Obr. 1: 1,4, Ulicny 2004. 75; tab. XXXI: 5-6., 8-9.). Importterméknek minősülnek, mivel a kutatók teljes mértékben egyetértenek nem csak származási helyüket illetően, hanem abban is, hogy Morvaország határain kívül kizárólag behozatali cikkről van szó (Polla 1986. 230. 232.). В. Polla tanulmányának közlése idejére kirajzolódott a kerámiatípus elterjedésének keleti határa (Polla 1986.230-232.). Ő a leleteket а XV. században Morvaországgal létrejött kereskedelmi kapcsolatokkal hozta összefüggésbe. A fentiekből kiindulva feltételezhetjük a Felső-Tisza-vidék keleti része és Morvaország között a XV-XVI. század elején kiépített kereskedelmi kapcsolatok létezését. A morvaországi kerámia elterjedésnek keleti peremét a királyházai vár jelenti. A Románia területéről származó legújabb leletekkel a morvaországi kerámia elteijedésének határai jelentősen kitolódnak (mintegy 160 km). A királyházai lelet megerősíti a szlovákiai kutatók (B. Polla, M. Slivka) véleményét, miszerint a losticei típusú kerámia kizárólag rangos föurak birtokában található (Polla 1986. 232.). 0,7-1,1 m mélyen fekete humuszréteget rögzítettünk. A leletegyüttest (II. tábla) egy ép edény, valamint számszeríjhoz tartozó nyílhegyek képviselték. Az utóbbiakon megfigyelt használatra utaló nyomokból a vár ostromára következtettünk. A réteg kerámialeletei között a 0,4 m-ről származó töredék analógiája került elő. Magas peremét öt koncentrikus vonalból álló bordázat, öblös részét tíz fogóbütyök és két vonal díszíti. A fogóbütykök felett bekarcolt vonalkák futnak. Pá. 6,7 cm. Anyaga jól iszapolt, csengő hangúra égetett. Felülete bordó, hólyagos (10. kép 1., II. tábla 2.). A réteg a leletek alapján a XV-XVI. századi. A humusz alatt 1,8-2,1 m-ig építési törmelékkel kevert agyagréteg húzódott. Alsó részében (2,05 m), a téglatörmelék között egy pénzt találtunk (II. tábla 22.). A vár numizmatikai anyagának meghatározását dr. Éva Kolniková (Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nitra) végezte. Az adott példány Albert (1437-1439) magyar király érméje, súlya 0,43 g (Unger 1980. 462.), jól keltezi a kőfalak közötti tér betöltését az építési törmelékkel. A téglaréteg alatt andezit tömbök és a vár belső terének díszítésére utaló faragott kövek feküdtek. A törmelék valószínűleg a vár felújításával hozható kapcsolatba. A leltek közül figyelemre méltó egy 2,4 m mélyen fekvő jól iszapolt, magas grafittartalmú permtöredék. Pá. 32 cm. A középkori grafitkerámia elterjedt Csehország és Eszaknyugat-Szlovákia területén, ritkán előfordul Kelet-Szlovákiában, de Kárpátalján a szakirodalomból máig ismeretlen. A kutatók szerint az adott kerámiatípust Ausztriában gyártották (Scharrer-Liska 2007. 62-65.). 211
