Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko 11. kép Királyháza Nyaláb vára i Fig. 11 Korolevo-Nyaláb Castle 12. kép Királyháza-Nyaláb vára, a 3. kutatóárok Fig. 12 Korolevo-Nyaláb Castle, test trench 3 2. kutatóárok. Délkelet-északnyugat tájolású. Feltárása során három réteget választottunk külön: a felső sötétszürke, humuszos, alatta barna, a kutatóárok keleti sarkában, az altalaj felett kavicsréteg. Betöltésében állatcsontok és korongolt kerámia. Egyes kerámiatöredékek hasonlóságot mutatnak Mala Kopanya (Alsóveresmart) földvárának középkori horizontjából származó késői formákkal (Kotigorosko-Prohnenko 2007. 3. tábla. 5). Nem tartjuk kizártak, hogy eredetileg éppen itt tervezték a vár építését, alapként felhasználva a meglévő dák erődítmény maradványait. Mivel nem sikerült a vár építéséhez és ellátásához szükséges vízforrást találni, inkább a Tisza szemközti partján található magaslatot részesítették előnyben. A kutatóárokban két pénzt találtunk. Az első 1,3 m mélységből, ez I. Ferdinánd (1526— 1564) dénárja 1553-ból, a körmöcbányai pénzverdéből, súlya 0,5 g (Huszár 1979. 935., Unger 1980. 744.). A másik 1 m mélységből II. Miksa (1564-1577) dénárja 1577-ből, ugyancsak a körmöcbányai verdéből, súlya 0,33 g (Huszár 1979. 993., Unger 1980. 767.) (11. tábla 20.). A Nyalábvár területéről származó szórványleletek közt szerepelt Corvin Mátyás (1458— 1490) Nagybányán 1482-1490 veretett dénárjának töredéke, súlya 0,36 g (Huszár 1979. 720.). Ugyancsak a királyházai leletek közé sorolhatjuk az Ukrán Fegyveres Erők Múzeumában (Kijev) őrzött XIV. századi kardot (Prohnenko 2008.) (II. kép). A 2011. évben a vár központi részében (32 m2) és a második védelmi vonalnál (16 m2) folytatódtak a munkálatok. A várudvarban 5 m-ig a XVII. századi szándékos rombolásra utaló kőomladék figyelhető meg. A pusztítás csak egy kisebb, két fal közötti területet került el, ahol jelentős menynyiségü XIV-XV1I. század eleji kerámiát, csempe- és üvegtöredékeket, fémtárgyat gyűjtöttünk. A leletek közt említést érdemel egy számszeríjhoz használt nyílhegy, rézgyűrű, valamint egy csontrátét (II1-IV. tábla). 212
