Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról

Во Hók Ádám unicorn, has this nature: he is a small animal like a kid, is exceedingly shrewd, and has one horn in the middle of his head. The hunter cannot approach him because he is extremely strong. [...] Hunters place a chaste virgin before him. He bunds forth into her lap and she warms and nourishes and takes him into the place of kings. [...]” (Curley 2009. 51 .)161 A késő ókori kéziratok hiánya miatt nem sokat tudhatunk arról, hogy e szövegrészietekhez mikor csatolták először a kora középkori kódexekből ismert illusztrációkat. A bennünket itt érdek­lő egyszarvú ábrázolások azonban nem szerepeltek minden Physiologos kéziratban, de még min­den, ábrázolásokkal kiegészített kódexben sem. A legrégebbi illusztrált emlékben, a IX. századi ber­ni kódexben ott találjuk az állatot: a kecskeszerű, ámde méretes testhez hosszú, hátrafelé ívelődő szarv tartozik, az unicornis bal oldalán pedig az illusztrált szöveg szüze áll, kezét az állat feje felé nyújtva (18. kép I.).162 Hasonló formában, bár inkább kutyaszerű testtel láthatjuk viszont az egy­szarvút egy X. századi brüsszeli kódexben, ahol szintén a szűz társaságában ábrázolták egymás alatt kétszer is.163 Ugyanezt a sémát találjuk meg a legkorábbi görög nyelvű illusztrált kódexekben is, így az 1921-ben megsemmisült XI. századi vagy XI. századi előképekre visszamenő XIV. száza­di smymai Physiologosban164 és a szintén XI. századi milánói italo-görög kéziratban.165 Ám némi­leg meglepő módon ugyancsak a szűzzel együtt ábrázolt hosszú szarvú unicornis tűnik fel a IX-XI. századi bizánci marginális illusztrációkkal díszített psalterionokban is, így a 840-es években ke­letkezett Hludov psalterionban (18. kép 3.),166 a vele nagyjából egykorú IX. századi Pantokrator psaltérionban,167 illetve az 1066-os datálású Theodoras psalterionban.168 Már korábban sem képezte vita tárgyát a kutatásban, hogy a közép bizánci psaltérionok egyszarvú ábrázolásai a fent látott késő ókori észak-afrikai, illetve szíriai-palesztinai mozaikok­ról, freskókról, illetve textíliákról ismert egyszarvú-típusra mennek vissza;169 az elmúlt évtizedek­ben napfényre került ábrázolások pedig tovább erősítették e tézist.170 Ezt az egyszarvú formát talál­juk meg az emlékekben egyébként rendkívül szegény VIII-IX. században is: a nyugat-európai sí­rokból, illetve egyházi kincstárakból ismert, kocsiversenyt ábrázoló bizánci selymeken egy antilop­szerű testű, hátrafelé kanyarodó szarvú unicornis pár áll egymással szemben a kocsiversenyzőket keretelő medalionok között.171 Léteznie kellett ugyanakkor más hasonló, egyszarvút ábrázoló bizán­ci textíliáknak is, ugyanis a római Fórumon épült Santa Maria Antiqua átriumának bal oldalán, az egyik falbeugrásban egy madarakat, illetve egy egyszarvút ábrázoló freskótöredéket fedezhetünk 161 Az ún. első redakció eredeti görög szövegét lásd Kaimakis 1974. 68a-69a. 162 Fol. 16v, Codex Bongarsianus 318, Burgerbibliothek, Bem: Physiologus Bernensis 1964. 16v. 163 Ms. 10066-77, Bibliothéque royale de Belgique, Bruxelles: Einhorn 1997. Abb. 28. 164 Fol. 74, cod. В 8, Schola Evangelica: Strzygowski 1899. 18. Taf. XII. 165 Fol. 24r, ms. EI6 supl, Bibliotheca Ambrosiana, Milano: Gengaro 1958. 25-26. Fig. 4. 166 Fol. 93v, cod. 129, Goszudarsztvennij Isztoricseszkij Muzej, Moszkva (Scsepkina 1977. obr. 93) (91. zsoltár). A kéziratra és keltezésére lásd továbbá: Corrigan 1992. 124-134, 140-144. 167 Fol. 109v, cod. 61, Athos hegy: Dufrenne 1966. Pl. 16. A kéziratra és keltezésére lásd még: Corrigan 1992. 124-134, 144-146. 168 Fol. 124v, Add. MS. 19352, British Museum: Einhorn 1997. Abb. 22. Nyilvánvalóan ezt az ábrázolást követi a XIII. szá­zadi Hamilton psaltérion fol. 171v (vö. Ha vice 1984. Fig. 15). 169 így értékelte azokat Einhorn 1997. 84. (már az eredeti, 1976-os kiadásban is). 170 Vö. az eredeti 1976-os kiadáshoz fűzött megjegyzéseket: Einhorn 1997. 86-87. 171 lnv. Nr T01601, Domschatz, Aachen: Cat. Paderborn 1999. 63-64., Nr. 11.17a.; lnv. Nr. 13289, Musée National du Moyen Äge et des Thermes de Cluny, Paris: Cat. Paris 1992. 194., Nr. 129., Cat. Paderborn 1999. 63-64., Nr. II.17a.; MuseoNa­­zionale del Bargello: Muthesius 1997. 212. Datálásukra és értékelésükre lásd: Muthesius 1997. 72-73., Brubaker-Haldon 2001.93-94. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom