Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról 16. kép Senmurvok és scnmurvszerű lények Kelet-Anatóliában és a Kaukázusban 1-2: Alt’arnar (TR), faragványok a Szent Kereszt templom falának külső oldalán (der Nersessian 1965. Fig. 17, 19. alapján), 3: Atenis Sion (AM), a templom faragványai (Aladasvili 1977. Rísz. 46. alapján), 4: Koreti (AM), a templom faragott ajtaja (Csubinasvili 1958. Tab. 26. alapján) Fig. 16 Senmurvs and senmurv-like creatures in East Anatolia and Caucasus 1-2: Att’amar (TR), depictions on the exterior side of the Holy Cross Church (after der Nersessian 1965. Fig. 17, 19), 3: Atenis Sion (AM), stone carving of the church wall (after Aladasvili 1977. Fig. 46), 4: Koreti (AM), carved door of the church (after Csubinasvili 1958. PI. 26) formája alakuljon ki,131 s a két részben eltérő formát az adott kultúrák részesei mégis megfelelően legyenek képesek azonosítani. Visszatérve azonban a vizuális művészetek scnmurvszerű lényeinek szemantikai kérdéseihez: mint fentebb láttuk, a Gerona-i Beatus illuminátora számára a holló, az alfamari és a nikorcmindai kőfaragó számára a visap volt az az állat, amelynek a vizsgált kompozit lényt megfeleltették. A korai iszlám művészetben ezzel szemben - úgy tűnik - rövid időre talán megtarthatta a säsänida kori uralkodói jelkép mivoltát, illetve (elsősorban Iránban) hosszabb ideig a zoroasztriánus szövegekből kiolvasható termékenységgel összefüggő jelentését. Nyilvánvaló, hogy az iszlám világ különböző pontjain a sénmurvval/shworggal kapcsolatos képzetek különböző dinamika szerint változtak. A X-XI. században író FirdawsT (940-1020) Sähnämehjäban a slmorg egyértelműen madárként jelenik meg, s ekként ismeri a későbbi muszlim irodalom is. Sőt, a szó újperzsa slmorg alakja arra csábította az etimologizáló kedvű muszlim szerzőket, hogy a szó kettébontásával megalkossák annak ‘harminc madár’jelentését (a perzsa sí ‘harminc’, illetve a perzsa morg ‘madár’jelentéséből).132 Nem csoda tehát, hogy azokon a vizuális alkotásokon, ahol a slmorg megnevezést találjuk a megjelenített állat mellett, minden esetben jól felismerhetően madarat találunk.133 134 Arra nézve, hogy a muszlim világban milyen régi időkre megy vissza a slmorg megjelenítése madárként, kevés biztos támpontunk van, így azt sem tudhatjuk, hogy létezett-e valaha a säsänida szárnyas „kutya-páva” senmurv/símorgként azonosítása, avagy e lényt mindig is madár formában képzelték el és ábrázolták. AIX. században író basrai al-Gähiz (kb. 781-868/869) egy helye alapján úgy tűnik, hogy az 'Abbäsida korban - legalábbis az Irántól nyugatra fekvő területeken - a sTmorgként ismert lény már madár formában lehetett ismert. A karkadannról (azaz a rinocérosz/egyszarvúról, lásd alább) értekezve ugyanis al-Gähiz a következőket írta: „Leggyakrabban azt tagadják, hogy létezik a világon állat, melyet krkdn-nak [karkaddanl karkadann] hívnak, és úgy vélik, hogy ez és az canqd' mugrib azonosak. Az canqa’ képét korábban a királyok szőnyegein látták, akiknél a neve perzsául symrk [símark], ami kimondva annyit jelent: ő maga harminc madár, mivel a perzsa sí harmincat, míg a mrg [morg] madarat jelent arabul. Az arabok, ha hírül veszik, hogy valami elpusztult vagy valótlan, azt mondják: felszállt vele az égbe az ‘anqd1 mugrib.”'M 131 Emellett érvelt a senmurv kapcsán Schmidt 1980. 35-37., Boardman 1987. 132 Az cAttar filozófiai költeményében megjelenő, a slmorgot kereső harminc madár motívumára lásd Burgel 1988. 5-8. 133 Bár - mint fentebb említettem - e kérdésben sem teljes az állandóság, hiszen a XIII. századig a slmorgot általában inkább papagájra hasonlító formában jelenítették meg, míg a mongol kortól kezdve ennek helyét átvette a kínai feng-huang (főnix) típusa (vő. Ettinghausen 1950. 156.). 134 Az arab szöveg kiadását lásd: HärOn 1945. 120-121. Itt is köszönetemet fejezem ki Schönléber Mónikának az arab szöveg fordításáért! 135
