Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
Hollók Ádám Al-Gähiz korában tehát már mind a símorg ‘harminc madár’jelenése, mind pedig az 'anqtf mugribbal, azaz egy főnix-szerű madárral135 azonosítása ismert volt a mezopotámiai térségben, sőt leírásából azt is megtudhatjuk, hogy e madarat a „királyok szőnyegein”, azaz nemes textíliákon is ábrázolták.136 A Vili X. századi senmurvos selymekről mondottak alapján csábító lenne természetesen az e textíliákon megjelenő slmorgokat a selyemszöveteken feltűnő säsänida szárnyas „kutyapávakkal” azonosítani, az al-Gáhiz által adott canqöi’ mugribhal való megfeleltetés, illetve a „harminc madár” etimológia alapján inkább gondolhatunk valamiféle madarakat megjelenítő textíliákra. Egy másik, némileg későbbi irodalmi adat esetleg arra mutathat, hogy a keleti muszlim (iráni) térségben a szárnyas „kutya-páva” nem feltétlenül tűnt el véglegesen még а X. században sem. A csillagászati munkákat is író, hwärazmi származású al-Bírüní (973-1048) ugyanis Kitäb al-’ätär al-bäqiyya can al-qurün al-häliyya című munkájában beszámol egy régi, a säsänida időkre visszamenő Bahárgasn nevű ünnepről, amely még a szerző idejében sem merült teljesen feledésbe. Ám az al-’Ätär al-bäqiyya szövege e ponton több kéziratban hiányos, így egyik korai európai kiadója a könyv angol fordítása során az ünnepre vonatkozó részeket a szerző egy másik művének, a Kitäb alqänün al-Masfüdlnak egy ugyanerre az ünnepre vonatkozó adatával egészítette ki, ahol al-BTrünT a következőket írja a Bahärgasmo\:137 „Ami a Bahärgasn-t illeti, azért [hívták így], mert az a tavasz kezdete volt a perzsa királyok idején [a säsänida korban] (fí Ч-ayyäm al-akäsira). Ezen a napon egy kis szakállú (kawsag/küsag) férfi lovagolt körbe, egy legyezővel legyezte magát, boldogan hirdetve a hideg elvonulását és a meleg érkezését. Perzsiában (Färs) még ma is él ez a szokás nevettetés céljából.”138 Ám Sachau e ponton korántsem aknázta ki teljes mértékben a Qänünban rejlő lehetőségeket, ugyanis - amint arra A. Bausani felhívta a figyelmet - al-BTrünT szövegéből az is kiderül a Bahárgasmó\, hogy „[...] Úgy hitték, hogy ezen a napon feltűnnek a Huräsänharrah, vagyis a repülő rókák139, melyek a Kayánidák idején a szerencséjük jelei voltak, de megszűntek létezni velük együtt.”140 Időközben azután A.B. Halidov két újabb (egy isztambuli és egy szentpétervári) kézirat bevonásával elkészítette az al-Ätär al-bäqiyya azon részeink újabb kritikai kiadását (Halidov 1959.), melyek Sachaunál még nem szerepeltek. Ez alapján egyértelművé vált az A. Bausani által javasolt kiegészítések jogossága; A.B. Halidov kiadásában szintén ott szerepel a Huräsänharrah-ra vonatkozó részlet: 135 Az canqa’ mugribxa röviden lásd Pellat 1986. ne Ettinghausen 1950. 33., 27. lj. szerint ez a legkorábbi adat az arab irodalomban figurális díszítésű szőnyegekre. Annak alapján, hogy a hadTtok szerint figurális ábrázolást házi használatú textíliákon csakis szőnyegeken vagy párnákon tűrhet meg hívő muszlim (vö. van Reenen 1990. 43 44.) az is érthető, al-Gáhiz miért a királyok szőnyegeiről ír. 137 Az al- Äuir al-bäqiyya eredeti arab szövegének kiadását lásd: Sachau 1876. 225., az angol fordítást: Sachau 1879. 211.1 138 Schönléber Mónika fordítása; a Kitäb al-Qänün al-Mascüdi eredeti arab szövege: BTrünI 1954. 264. Az angol szöveg Sachau 1879.211. fordításában: „This day was the beginning of spring at time of Kisräs. Then a thin-bearded [...] man used to ride about, fanning himself with a fan to express his rejoicing at the end of the cold season and the coming of the warm season. T his custome is still kept up for fun.” A szöveggel később foglalkozó Bausani 1978. 317. szerint: „Quanto al Bahärjashn [...] perché era il principo di primavera nei giorno dei Kisrä [...]. In quel giorno un uomo di роса barba [...] cavalcava attomo facendosi vento con un ventaglio in segno di dioia per l’andarsene dei freddo e di benvenuto per l’arrivo dei caldo. Su usa abcor oggi nel Färs [...] questo costume cose per ridere: il ventaglio non é che un simbolo [...] e il divertisenso sta nella sua |finta| agonia e morte.” 139 Az arab szövegben ezen a helyen a kontextusba nem illő és értelmezhetetlen «wa-hiya tglb tyär» szavak szerepelnek; a „tglb” gyökök helyett a helyes olvasat nagy valószínűséggel «wa-hiya ta'älib tayyära» (vö. Halidov 1959. 158.). 140 Schönléber Mónika fordítása; az arab szöveg: BirünI 1954. 264., Bausani 1978. 317. tolmácsolásában: „In questo giorno si credeva ehe apparissero le khoräsänkharra, cioé déllé volpi volanti che, all’epoca dei Kayanidi [...] erano un segno di fortuna, fortuna che si annullö con la loro estinzione.” 136
