A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. 6. Rossz állapotban lévő vas kardkötő töredékei. Laposra kovácsolt, poncolással díszített szemekből állt. A díszítést már csak a rövid, két különböző karikában végződő tagon lehet látni. A másik tagnak megvan a karikás vége. Talán a kapocs része volt egy lapos, enyhén ívelt szélű töredék (XXXII. tábla 2b.). A rövid tag H. 11 cm, a másikból egy kb. 51,5 cm hosszú töredék maradt meg. A rövid tag karikáinak Átm

b. 0,8 cm, illetve 0,7x1,2 cm, Átm

k. 2,2 cm, illetve 2,5 cm. A másik töredék karikájának Átm

b. 0,8x1,1 cm, Átm

k. 2,7x3 cm. Ltsz. 62.58.146.1-2. (XXXII. tábla 2a-c.) 7. Hiányos, több darabra tört, trapéz szárnyú, szalag alakú pajzsdudor. Fém pajzsfogó alkatrész nem volt külön a sírban, viszont megmaradtak a nagy, kerek fejű szegecsek darabjai. Esetleg a pajzsfogó része lehet az egyik szárnytöredék alsó felére rozsdásodott vaspánt(?), amelynek szélessége 7 mm. A pajzsdudor H. 25 cm, Sz. 8,5 cm, a szegecsfej Átm. 4 cm. Ltsz. 62.58.147. (XXXIII. tábla 1.) 8. Összehajlított vaslemezből kovácsolt LT vastó textilmaradványokkal. Nyele és hegye hiányzik. Jelenlegi H. 15,5 cm. Legnagyobb Sz. 4 cm. Ltsz. 62.58.148. (XXXI. tábla 5.) 9. Egyik végén töredékes, kopott homokkőből készített fenőkő. A zöldesszürke, finom, kemény anyagú kő felülete fényesre sikálódott. Egyik oldalára kis vaslemezke rozsdásodott, de ez nem a kés töredéke. H. 8,7 cm. Ltsz. 62.58.149. (XXXI. tábla 6.) 10. Erős középbordás vas lándzsahegy hegyének és köpűjének töredéke. A töredékek H. 11 cm és 9,3 cm, a köpű Átm

b. 1,5x1,7 cm. Ltsz. 62.58.145. (XXXII. tábla 3.) ILA sírban - de közelebbről meg nem jelölt helyen - kisebb vastárgy rozsdafoltját figyelték meg. 12. Gömbölyded, ovális(?) metszetű, lapos, kerek gombban végződő vastöredék.

2' H. 3,1 cm. Ltsz. 62.58.150. (XXXI. tábla 3.) 13. Ételáldozatként és húsmellékletkéntf?) sertést tettek a sírba. 24. sír (XXXIII. tábla 2.) A gép által megbolygatott temetkezés. A sírból mintegy 45 cm vastag réteg maradt érintetlen. A hamvakat a déli sarok közelében találták, közöttük voltak az ékszerek (5-7.). A húsmellékletet a hamvaktól északkeletre helyezték el. Az edények (1-4.) a sírgödör nyugati sarkában álltak egymás mellett. A 4. tálban állati bordákat bontottak ki. A 3. tál az oldalára dőlt. A gépi munka - tehát a sír felső részének elpusztítása - után a gödör 1

1 Ox 125 cm volt, Mé. 115 cm lehetett (nem egyértelmű adat, mivel a földgyalu is dolgozott itt, mintegy 70 cm-nyi földréteget szedve le). A hamvak összsúlya 290 g, melyből a koponya maradványa 80 g, a törzsé 30 g, a végtagoké 140 g, valamint 40 g törmelék volt. A halott talán aduitus korú nő. Leletek: 1. Nagy méretű, sötétszürke, kívül simított, homokkal soványított, nehéz anyagú, töredékekből ragasztott nagy edény. Nyakát borda, vállát három besimított vonal díszíti. M. 35 cm, Pá. 20,7 cm, Fá. 14 cm. Ltsz. 62.58.151. Neg.sz. Ö. 7239. (XXXIV. tábla 1.) 2. Sötétszürke, kívül eredetileg simított, kopott, homokkal soványított, töredékekből ragasztott kisebb fazék. Pereme letöredezett. Nyakán egy besimított vonal fut körbe. M. 11,4 cm, nyakának Átm. 12,2 cm, Fá. 8,2 cm (1,5 cm széles talpgyűrűvel). Ltsz. 62.58.152. Neg.sz. Ö. 7241. (XXXIV. tábla 3.) 3. Eredetileg drapp foltos szürke, jól eldolgozott, de kopott, homokkal soványított, könynyű anyagú, töredékekből ragasztott tál. Oldalával a 2. edényre támaszkodott, pereme a 4. edény 2

1 A töredék némileg markolatvégre emlékeztet, azonban ennek ellene szól ovális(?) metszete. Ráadásul a vaskardnak nagyon eltérő - vékony lemezes - volt a markolata. 95