A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A I mássy Katalin alá nyúlt. M. 10,6 cm, Pá. 27,4 cm, Fá. I0cm(l cm széles talpgyürűvel). Ltsz. 62.58.153. (XXXIV. tábla 2.) 4. Eredetileg fekete, simított, de kopott, homokkal soványított, szendvicses (sötétszürkevörös-szürke-vörös-sötétszürke) törésű, töredékekből ragasztott tál. Belül az alján három besimított körbefutó vonal díszíti. M. 9 cm, Pá. 24,6 cm, Fá. 10,6 cm. Ltsz. 62.58.154. Neg.sz. Ö. 7233. (XXXIV. tábla 4.) 5. F22 rugószerkezetű, kötött lábú, bronzhuzalból készített fibula. A visszahajlított láb kis gombbal, majd karcolt díszü hornyolással végződik. A kengyelt is bekarcolt X motívumokkal díszítették. H. 4,3 cm. Ltsz. 62.58.155. Neg.sz. Ö. 9732. (XXXIII. tábla 4.) 6. Átégett és a restaurálás után két részre esett bronz/árcc darab. H. 3,2 cm. Ltsz. 62.58.156. Neg.sz. Ö. 9732. (XXXIII. tábla 3.) 7. Átégett, valószínűleg hólyagos bronzperec három teljesen deformálódott darabja. A hólyag magassága legalább 3,7 cm volt, vagyis a közepes vagy nagy méretű hólyagokból álló perecek közé tartozik. A töredékekből nem lehet eldönteni, hogy egy vagy két tárgyat tettek-e a sírba, valamint azt sem, hogy kar- vagy bokaperec volt-e. Ltsz. 62.58.157. 8. Húsmelléklettént sertést és tyúkot helyeztek a sírba. 25. sír (XXXIV. tábla 5.) Igen sekély temetkezés. A szántás megbolygatta, és még a legalja is a humuszban volt; mintegy 20 cm vastag réteg maradt érintetlen. A hamvak a sír keleti felében, középtájt lehettek, az égett viseleti tárgyak egy részével (9-13.) együtt. Egy kis mennyiségű égett emberi csont a 4. tálba is került. Meglepő, hogy a 16., szintén megégett dudoros bokaperec töredékeit a gödör több pontján, a húsmelléklet közelében találták meg. Fontos lehet még a temető anyagára nem jellemző orsógombok (14-15.) holléte: az egyik a hamvak közelében, a másik pedig az egyedi alakú vaskés (8.) mellett volt. A vaskés valószínűleg nem véletlenül került az étel közelébe. A húsmelléklet az edényekkel az egykori sírgödör egész nyugati felét elfoglalhatta. Ezt a meglepően nagy számú kerámia magyarázza. Egy nagy edény, két tál, két bögre, egy kis fazék alkotta az edénykészletet. Azt már nem lehet eldönteni, hogy a korongolatlan nagy fazekat összetörve dobták-e a sírba vagy a föld nyomása és a szántás, illetve az állati bolygatás tette tönkre. Az első feltételezést látszik alátámasztani, hogy legalább két helyen voltak darabjai. Ugyanakkor a több helyen heverő fibulatöredékek (9-10.), a széttört I. edény, a dudoros perec több ponton fekvő részei mindenképpen jelzik, hogy a sírt mind az állatjárások, mind a szántás bolygatta. A gödör méretét nem lehetett meghatározni, kibontott Mé. 20 cm volt. A hamvak összsúlya 150 g, melyből a koponya maradványa 55 g, a végtagoké 55 g, további 40 g törmelék. A halott juvenis - aduitus korú nő(?) lehetett. Leletek: 1 a. Kívül szürke foltos vörösesbarna, alaposan lekopott, belül szürke, homokkal soványított, puha anyagú nagy edény töredékei. Nyakát borda díszíti. Pá. 8,2 cm, Fá. 12 cm. Ltsz. 62.58.158. (XXXIV. tábla 14.) Darabjaival együtt leltároztak két másik töredéket, amelyek másik nagy edényekhez tartoznak. lb. Kívül simított, sötétszürke, jó anyagú, szendvicses (sötétszürke-vörös-világosszürkevörös-sötétszürke) törésű edény oldaltöredéke. lc. Szürke, sóderes homokkal soványított, kopott, de jó anyagú, szendvicses (szürke-vörösszürke-vörös-szürke) törésű edény aljtöredéke. 96
