A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A I mássy Katalin 23. sír (XXXI. tábla 1.) A gép által megbolygatott temetkezés. A sírból mintegy 90 cm vastag réteg maradt érintetlen. A hamvak két kupacban voltak az északi és a délkeleti sarok közelében. Az északi kupac és a sírgödör északnyugati oldala között feküdtek a fegyverek. Alul volt a kard (5.), amelyiknek a markolata az 1. edény alá került. A kardláncot (6.) külön tették rá. A kard alatt volt a 10. lándzsa, amelyet csak a restauráláskor azonosítottak. A pajzsdudor (7.) helyzete alapján a pajzsnak csak egy töredékét használták fel a többi fegyver takarására. A fenőkő és a kés (8-9.) a kard és az égett emberi csontok között volt. Az 5-10. tárgyakat paraffinba ágyazva vették fel, így a lándzsát a helyszínen nem vették észre. Az égett emberi csontok déli kupacában - melyben cserepet is találtak (ezeket nem leltározták) - volt a szegecsszerü vastárgy (12.). Az ételáldozatot és húsmellékletet(?) a sír közepére tették, ezt szinte körbevették az edények (1 -A.). A gépi munka - tehát a sír felső részének elpusztítása - után a gödör 130x 150 cm volt, mélysége 160 cm lehetett (az adat nem biztos, mivel a földgyalu is dolgozott itt, mintegy 70 cm-nyi földréteget szedve le). A hamvak összsúlya 240 g, melyből a koponya maradványai 10 g, a törzsé és végtagoké 230 g. A halott 23 évesnél idősebb férfi. Leietek: 1. Szürke, homokkal és samottal (a kerámiazúzalékban talán grafitos edény maradványai is azonosíthatók) soványított, nehéz anyagú, töredékekből ragasztott nagy edény. Válltól felfelé sokkal eldolgozottabb, rajta grafitos bevonat nyomaival, mely válltól lefelé lekopott, itt egy sokkal durvább felület jelentkezett. Elképzelhető, hogy az edény felületét szándékosan durvították, hogy a grafitos bevonat jobban tapadjon rá. M. 37 cm, Pá. 20 cm, Fá. 14 cm. Ltsz. 62.58.140. Neg.sz. Ö. 7240. (XXXI. tábla 8.) 2. Külsején simított, sötétszürke, homokkal soványított, töredékekből ragasztott/ázéA. Vállát árkolt vonal díszíti. Valószínűleg a nem túl jó égetés miatt rossz anyagú, ezért lehetett szükség arra, hogy földdel együtt emeljék ki. M. 14,8 cm, Pá. 16,5 cm, Fá. 10,6 cm. Ltsz. 62.58.141. Neg. sz. Ö. 7243. (XXXI. tábla 4.) 3. Sötétebb szürke, foltos, sóderes homokkal soványított, nehéz anyagú, kisebb, töredékekből ragasztott nagy edény. M. 19,8 cm, Pá. 13 cm, Fá. 11,2 cm. Ltsz. 62.58.142. Neg.sz. Ö. 7233. (XXXI. tábla 2.) 4. Eredetileg sötétszürke, simított, de kopott, homokkal soványított, szendvicses (vörösszürke-vörös) törésű, töredékekből ragasztott tál. Belül besimított körbe futó vonalak díszítik. M. 11,3 cm, Pá. 28,2-28,6 cm, Fá. 9 cm. Ltsz. 62.58.143. Neg.sz. Ö. 7235. (XXXI. tábla 7.) 5. Díszített hüvelyű, hiányos vaskard. A leltárkönyv alapján a munkagép által meghajlított töredék jelenleg két darabban van, nem illeszkedő hegyét a raktározáskor a hüvelytöredékek közé csomagolták. Ferde vállú lehetett. A hüvely darabokra tört. A vésett díszítést a markolat felőli végénél lehetett megfigyelni: indával kombinált trisceles és hólyag(?) minta nyomai látszanak (XXXII. tábla 1 e.). Megvan az egyszerű, félköríves végződésű függesztőfül, illetve a V alakú, egyszerű koptató. Talán ennek része az egyik darabon látható 1,2 cm széles keresztpánt. A függesztőfűllel átellenes oldalon lehetett a két indával kombinált trisceles motívummal díszített lapos gomb. Érdekes módon a széttört hüvely darabjai elég jó állapotban vannak, ezért szerkezetét is tisztázni lehetett, keret fogta össze az alsó és felső lapját. A meglévő keretdarabok többnyire jóval keskenyebbek (XXXII. tábla lc.), mint a többi sírban lévő hasonló darabok, ezért is gondolom, hogy azok inkább pajzshoz, ezek pedig a kardhüvelyhez tartoznak. Van köztük kissé szétnyílt darab: ezt talán a korrózió nyomta szét. A töredék H. 76 cm, ebből a markolat H. 6,5 cm, Sz. 4 cm körüli, a hüvely Sz. 4,5 cm. Ltsz. 62.58.144.1-2. (1. a kard, 2. a hüvely) (XXXII. tábla la-e.) 94
