A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Patay Pál: Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről
Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről Ugyanerre következtethetünk a Flore^ti lelet (54. szám) esetében is, amelyet két jászladányi és egy ariu§di típusú csákány alkot. Az első kettő hasi lapját ugyanis azonos jellegű - de más csákányról nem ismert - díszítés borít (rendszertelenül elhelyezett kisebb körök). A harmadiknak, más típusú lévén, a készítője is más lehetett (VULPF. 1975. Nr. 175. és 196., illetve Nr. 87.). A Morava menti stráznicei lelet két baltája is különleges, de egymáshoz hasonló módon díszített: hasi lapjuk hossztengelyében vannak az ún. mesterjegyek (RÍHOVSKY 1992. Nr. 8-9.). De hasonló módon díszített és hasonló alakú baltát ismerünk az ugyancsak Morava menti, az előbbitől kb. 15 km-re fekvő szlovákiai Hradistéről is (NOVOTNÁ 1970. Nr. 96). Bizonyára nem tévedünk, ha a 3 baltát környékbeli mester vagy műhely, esetleg egyazon utazó-kereskedő árujának tekintjük. Teljesen azonos díszítést - benyomott félholdak párhuzamos sorait - találtunk két bulgáriai csákányon is. A kettő két egymástól 15 km-nél nem nagyobb távolságban napfényre került raktárleletből -Tianovci és Plakuder- ismert (TODOROVA 1981. Nr. 165., 173.). 3 6 Közös eredetük ebben az esetben is valószínűnek látszik. Meg kell azt is említenünk, hogy Stalio a plocniki II. és III. lelet egy-egy azonos alakú és - igaz, nem azonos mintával - díszített baltáját is egyazon rézműves keze munkájának tulajdonította (STALIO 1964. 36. 1-2. kép). Feltűnő, hogy a raktárleletekben található ellentett élű csákányok jelentős része nem ép. 48 raktárleletböl 115 példányt vettünk számba. Közülük 28 sérült vagy csonka (28 %), mégpedig 12 a nyéllyuknál el- vagy berepedt, illetve kettétört. 6 példánynak egyik vagy mindkét karja csonka, 1 1 -nek pedig csak az egyik karja maradt meg. Egynek a baltaéle csorba, végül van egy baltaél töredék is. Az egyetlen raktárleletből(?) származó fokos is csorba. Ezzel szemben valamennyi balta sértetlen. Megjegyzendő, még élesebb a helyzet a szórványleletként napfényre került nagy rézeszközök esetében. A Magyarországon talált (és a PBF IX. 15. kötetben rajzban is közölt) 196 ellentett élű csákány 3 7 közül 10 a sérült és 78 a csonka (együtt 44 %). A 102 balta között van ugyan sérült, de azok is csak csorbák: 5 az élénél és 1 a fokánál. Ismerünk egy csonka mezőkeresztesi típusú egyélű csákányt is (PATAY 1984. Nr. 257.). Erre a jelenségre - ti. hogy csak a csákányok és fokosok sorában vannak sérült és csonka példányok-a kutatás jelenlegi állapotában nehéz érdemleges magyarázatot találnunk. Talán az lehet az oka, hogy a balták teste sokkal zömökebb, nincs annyira kitéve a feszítésnek. (A csákányok néhány kivétellel a nyéllyuknál - ahol a testük a legvékonyabb - repedtek vagy törtek el.) Viszont az is lehetséges, hogy a baltákkal másfajta munkát végeztek. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ez kétségtelenül ellentmond annak a véleménynek, miszerint a réz nagyeszközök hatalmi jelvények, kultusz-szimbólumok lettek volna. A számos nagyfokú sérülés csakis akkor következhetett be, ha velük munkát végeztek. Mégis a maguk idejében nem lehettek mindennapos tárgyak, bármennyire soknak tűnik is a gyűjteményekbe jutottak száma. 3 8 Ha volt is egy-egy közösség (család, falu) birtokában egy-egy példány, azzal bizonyára csakis annak a feje rendelkezhetett. Akiknek viszont ilyen a rendelkezésére állt, az adandó alkalommal hivalkodhatott vele. Ennek kézben tartásával fejezhette ki hatalmát. így a munkaeszköz egyúttal szimbólum is lett. Előbb-utóbb azonban készülhettek egyes darabok már kifejezetten hatalmi jelvénynek. Ilyen lehetett például aTiszavalk-kenderföldi, az átlagosnál mellékletekkel jóval bővebben ellátott 29. sírban lelt fokos (PATAY 1984. Nr. 3 11.). Ennek alakja is elárulja, hogy nem mindennapos darabnak készült. Egyrészt a mindkét irányban kicsúcsosodó nyéllyuk hüvelye, másrészt a fokán 3 6 A két lelőhely egymástól való távolságát a Todorova által közölt térkép (20. tábla) alapján állapítottuk meg. 3 7 A temető- és raktárleletekből származó darabokat nem számoltuk bele. 3 8 Csak Magyarországról 340 darab tömegét ismerjük. Ezek összesen 320 kg-ot tesznek ki. És mennyi napfényre kerüli példány kallódhatott el az idők folyamán (pl. Ciakova, Plakuder), és mennyi rejtőzködhet még a földben? 63
