A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Patay Pál: Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről

Patay Pál ülő gömbsüveg alakú gomb - amely a használat következtében keletkező kiperemesedést utánozza különbözteti meg a szokványos alakúaktól. A sírba is a halott feje mellé, a fejtető közelébe helyezték, nyelét a jobb kézbe téve, mintha azt maga elé emelné, jelezve ezzel a halott rangját (PATAY 1978.27. kép). A magyarhomorogi XLVI. sírban szintén a fejtető elé helyezték a csákányt - feltételezhetően nyelezve; nyéllel a bal kéz felé irányítva (PATAY 1976. 192. 27. kép). Az is vitathatatlan, hogy az az Eszék környékéről származó csákány, melynek nyelét is rézből készítették, amellett gazdagon díszített, nem volt munkaeszköz (BULAT 1962. 8. I. tábla I., 4-6. tábla). Ugyanakkor a nagy rézeszközök munkaeszköz voltát az is bizonyítja, hogy számos példány foka a használat következtében kiperemesedett. A Magyarországon talált 102 balta közül 44, a 37 fokos közül 14 darabon figyelhető ez meg (44, illetve 37 %). még inkább így van ez a kalapácsnak használt csákányroncsokon: 21 közül 16 esetében (76 %). Természetesen szükség esetén fegyvernek is megfeleltek a csákányok. Az általunk felsorolt raktárleletek nem mind egykorúak. A legkorábbiaknak azokat tarthatjuk, amelyekben plocniki balták fordulnak elő. Bár magán a plocniki telepen talált raktárleletek stratigráfiai helyzete nem vitathatatlan, nem vethetjük el azt, hogy egyidősek lehetnek az ezeket magába foglaló Vinca-Plocnik kultúrájú réteggel.

3

9 A jászladányi típusú csákányok kronológiai helyzetét a bodrogkeresztúri kultúra temetőiben talált példányok elvitathatatlanul meghatározzák. Amíg azonban a magyarhomorogi darab a kultúra elejei, átmeneti szakaszának végéről vagy az A szakasz elejéről származik, addig a jászladányi - akárcsak a Tiszavalk-kenderföldi — a B szakaszból (PATAY 2008. 30. sk., illetve 29., 32.). A felsorolt raktárleletek zöme tehát java rézkori. Késő rézkori raktárleletet az Alföldről, Erdélyből és a Balkánról eddig nem ismerünk. Ugyanakkor viszont a Vei'ká Lomnica-i és hlinskoi a badeni kultúra telepén került elő. Szögecselt markolatú kés (tőr) a java rézkorból nem ismert, így lehet, hogy a Maié Leváre-i lelet is már egy fázissal későbbi annál. A pápaszem es csüngő, amely ugyancsak szerepel ebben a leletben, szintén idegen a bodrogkeresztúri kultúrában. Utóbbiak nagy számban vannakjelen a sollhofi leletben, ami alapján feltehetjük, hogy ez is viszonylag késeinek keltezhető. Igaz, hogy aranykorongjai a három dudoros progari csüngő révén a bodrogkeresztúri kultúra korongos csüngőivel látszanak egykorúnak (PATAY 1959.) A kallói kőpengeleletet annak alapján nevezhetjük java rézkorinak, hogy nagyméretű kőpengék csakis ebből az időszakból ismeretesek. Az obszidián is - eddigi ismereteink szerint - a rézkorban volt a legkelendőbb, így egyetértünk Hillebranddal, aki ezt a leletet rézkorinak tartotta (HILLEBRAND 1928. 41.). Felvetődik a kérdés, a társadalom milyen tagjának vagy közösségének a birtokában voltak ezek a rézleletek. A nyírlugosi lelet obszidián magköveiről Hillebrand úgy vélte (minden bizonnyal helyesen), hogy „azok egy rézkori kovakereskedőnek a birtokában voltak, aki Tokaj vidékéről útban volt Erdély felé, hogy kömagvait, illetve" - az azokból maga által készített - „kőpengéket aranyra vagy rézre kicserélje." (

HILLEBRAND 1928. 41.) Ehhez esetleg csak annyit jegyezhetünk meg, hogy az úti célja nem Erdély, hanem az Ér-Berettyó vidéke lehetett, amely az itt különösen sűrűn előkerülő rézleletek alapján a bodrogkeresztúri kultúra népe egyik fő szállásterületének tekinthető. De utazó, kőmegmunkáló mester cserére szánt árukészletét képezhette a kállói lelet 12 pengéje is. 3

9 A plocniki típusú balták korai rézkori voltát a tiszapolgári kultúra tibavai temetőjében talált baltákkal is szokták bizonyítani. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy szerintünk csak a 7/55. sírban talált példány (NOVOTNÁ 1970. Nr. 84.) tekinthető plocniki típusnak. A többi ugyanis az ugyancsak balkáni eredetű, Todorova által varnai/devnjai típusnak nevezett csoportba tartozik. 64