A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Patay Pál: Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről

Patay Pál azonban, hogy baltával mindössze 3 leletben fordulnak együtt elő; ezek is a Balkánról. (Felmerülhet, hogy van-e ennek konkrét oka, és nem csak a véletlen müve.) Ugyanakkor ellentett élű csákány mezőkeresztesi típusú egyélűvel,

3

3 úgyszintén laposbaltával (vésővel) 4^1 esetben fordul elő;

34 utóbbiak ugyancsak a Balkánról. Ár is volt egy esetben csákány mellett. Balta laposbaltával 5, laposbaltával és árral 1 esetben volt együtt; 1 kivételével ugyancsak a Balkánról. Mindezek mellett a Szeged-szilléri leletben csákányból, kalapácsként használt sérült csákányból, laposbaltából, vésőből és árból egész eszközkészlet van együtt. * * * A raktárlelet tudatosan földbe (vízbe) elhelyezett, egykori birtoklójuk számára értéket jelentő tárgyak együttese. A földbe helyezést elsősorban idegenek elől való elrejtéssel magyarázhatjuk, de a túlvilági szellemeknek történő áldozás sem hagyható figyelmen kívül. Ennek a megvitatására itt nem térünk ki, csak megjegyezzük, hogy az elrejtés is két okra vezethető vissza. Vagy akut veszély (például háborúskodás) elől rejtette el értékeit a birtokosa azzal a céllal, hogy a veszély elmúltával ismét a keze ügyében legyen, vagy preventive, hogy az értékek meglétéről illetéktelen személy eleve ne szerezzen tudomást mindaddig, amíg a megőrzött tárgyakat nem hasznosíthatja, értékesítheti. Megjegyzendő, hogy egyes esetekben leletegyüttesek tudatos emberi tevékenység nélkül, például egy építmény hirtelen összeomlása alkalmával is elrejtetté válhatnak. Nem a kutatás hiányossága az, hogy a rézkori raktárleleteket nem hiteles kutatás, ásatás hozta napfényre. Zömükre bizonyára földmunkák során találtak rá, és főként régebben - ajándékkéntjutottak a múzeumok birtokába. Nem egy esetben a leletnek nem is minden darabja került közgyűjteménybe (például Stollhof, Nógrádmarcal, Plakuder stb.). Az pedig, hogy a lelőkörülmények rögzítése végett hitelesítő kutatás történjen, csak néhány esetben fordult elő (például Hajdúhadház, Székely, Balkány). A plocniki leletek ugyan ásatás útján jutottak napfényre, stratigráfiai helyzetük mégsem teljesen egyértelmű. A rézeszközöket regisztráló kutatók (a PBF kötetek szerzői) általában - sok esetben azonban csak feltételesen, kérdőjellel raktárleletnek könyveltek el több két vagy három, azonos lelőhelyről, azonos időben közgyűjteménybe jutott tárgyat. Ilyen esetben igen hasznos lett volna a lelőkörülmények hiteles ismerete, ugyanis nem egy feldúlt temetőrészlet szolgáltatott több rézeszközt (Fényeslitke - PATAY 1968., PATAY 1984. Nr. 30., 57., 61., 62., 303., 312., 350., 367., 419., 439.; Sinnicolaul-Roman - VULPE 1975. Nr. 38., 55., 190., 270A.). Telepről is kerültek napfényre rézeszközök anélkül, hogy raktárleletet képeztek volna (Apagy - PATAY 1984. Nr. 216-217.). Annak az előrebocsátásával, hogy az eddig napfényre került ezernél is több réz nagyeszköz között nem találunk két, alakjára és méretére nézve tökéletesen megegyező, vagyis ugyanabban az öntőformában öntött darabot, mégis vannak esetek, amikor nem lehet alaptalan, hogy egyes raktárleletek darabjait ugyanazon kéz vagy azonos műhely termékének tekinthetjük. Ilyen például a székelyi lelet (2. szám). Ennek három baltája (a Székely-nádudvari típuson belül is külön változatot képviselnek), ha méreteiben némileg különbözik is egymástól, alakjuk szinte azonos. De ugyanezt állapíthatjuk meg a három tóti baltáról is (7. szám).

3

5 3

3 Feltűnő, hogy az ismert 42 mezőkeresztesi - és a hozzá hasonló handlovái - típusú egyélű csákány közül - Magyarországról 13 (PATAY 1984. Nr. 255-267.), Romániából 22 (VULPE 1975. Nr. 58-72B, PATAY 1984. 571-572.), Szlovákiából 6 (NOVOTNÁ 1970. Nr. 99-101., 105-106., PATAY 1984. Nr. 581.), Szerbiából 1 (BRUNSMID 1902.55. 14. kép) - 11 példány (26 %) raktárleletből származik. '

4 Csákány, balta és laposbalta együtt Szendrőröl (59. szám) is ismert, de ennek raktárlelet volta kérdéses. 3

5 Todorova is felhívta a figyelmet arra, hogy a Varna 1. temető sírjaiban talált balták alakjának egyezősége alapján mühelycentrumokban történő szériatermelésre lehet következtetni (TODOROVA 1981. 40. kép a 10. oldalon). 62