A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. tették a szintén a halotti máglyáról származó többi fémmelléklet égett maradványait (13-15.). Az 1., 3-5. edények egymás mellett álltak a sír északi felében, míg a 2. tál a húsmelléklettel a hamvaktól délre került. A sírgödör 110x165 cm, Mé. mintegy 100 cm. A hamvak összsúlya 540 g, melyből 70 g a koponya, 470 g a törzs maradványa. A halott adultus-maturus nő(?). Leletek: 1. Szürke foltos barna, kívül eredetileg simított, de az edény felső részén már teljesen lekopott, kicsit sóderes homokkal soványított, nehéz nagy edény. Égetés közben helyenként kipattogzott a soványító anyag. Alja omphaloszos. M. 31,4 cm, Pá. 19,4 cm, Fá. 12,4 cm, az omphalosz átmérője 4,4 cm. Ltsz. 62.58.324. Neg.sz. Ö. 7237. (LXII. tábla 8.) 2. Az állatcsontoknál szürke foltos barna, simított, de belül teljesen lekopott, homokkal soványított, finom anyagú, könnyű, nem teljesen szabályos peremű tál. Töredékekből ragasztott és kiegészített. Alja omphaloszos. Kívül a nyak és a váll találkozásánál, illetve az edény alsó részén, belül pedig az edény aljához közel besimított vonalakkal díszítették. M. 9,9 cm, Pá. 25,5-26 cm, Fá. 7 cm, az omphalosz átmérője 6,6 cm. Ltsz. 62.58.325. Neg.sz. Ö. 9736. (LX11I. tábla 2.) 3. Az I. edény mellett szürkésbarna foltos, kívül simított, homokkal soványított, szendvicses törésű fazék. Töredékekből ragasztott és kiegészített. Alja omphaloszos. A perem alatt alig érzékelhető, a vállát mindkét oldalán szélesen árkolt borda, az edény alsó felét két besimított vonal díszíti. M. 13,2 cm, Pá. 18,4-19 cm, Fá. 6,8 cm, az omphalosz átmérője 6,6 cm. Ltsz. 62.58.326. Neg. sz. Ö. 9737. (LXII. tábla 7.) 4. A 3. fazék mellett fekete, fényesre simított, homokkal soványított, helyenként égetés közben kipattogzott anyagú, vörös törésű, kicsit szabálytalan formájú füles bögre. Töredékekből ragasztott és kiegészített. Alja omphaloszos. Az alsó felén a korongolási nyomok igen erősen látszanak. Fülének metszete a belső oldalán lapított kör alakú. A restaurálás során az edény alsó felét belül olyannyira megerősítették a gipsszel, hogy eredeti falvastagsága és aljának formája nem állapítható meg. M. 6,4 cm, Pá. 6,6-6,8 cm, Fá. 4 cm, az omphalosz átmérője 4 cm. Ltsz. 62.58.327. Neg. sz. Ö. 5297. (LXII. tábla 9.) 5. A 4. bögre mellett barna, kívül simított, homokkal soványított, szendvicses törésű, rossz anyagú, szabálytalan alakú tálka. Töredékekből ragasztott és kiegészített. Alja dupla omphaloszos, talpgyürüje megkopott. Égetés közben helyenként a soványító anyag kipattogzott. M. 3,9 4,6 cm, Pá. 13 cm, Fá. 6,5 cm, az omphalosz átmérője 6,2 cm. Ltsz. 62.58.328. Neg.sz. Ö. 9737. (LXIII. tábla I.) 6-7. Bronzhuzalból készült, A22 rugószerkezetű, kötött lábú, égettfibulapár. A fibulák lábát mindkét oldalán kisebb bogyókkal hangsúlyozott, kettős kúpos gombok és hornyolatok díszítik. Legvégét szétkalapálva a kengyel köré hajtották, és szintén hornyolattal díszítették. Ugyancsak hornyolták a kengyel egy részét, illetve a tütartót. A 62.58.330. leltári számú fibula töredékes. H. 4,5 cm. Ltsz. 62.58.329-330. Neg.sz. Ö. 9732. (LXIII. tábla 5-6.) 8. Égett(?), hiányos, töredékes, kisebb, kötött és gombos lábú, A22 rugószerkezetű vashuzal fibida jelenleg töredékekben. Kengyelét széles hornyolásokkal, kis gombját két oldalán egy-egy körkörös tagolással díszítették. A díszítések ma már csak részben látszanak. Szerencsére készült rajz a restaurálás előtt is (LXIII. tábla 7a.), s a tárgy akkori állapotában még jól felismerhetőek. A töredék H. 5,8 cm. Leltározatlan. (LXIII. tábla 7a-b.) 9-10. Égett(?), A22 rugószerkezetű, kötött és tagolt gombbal díszített lábú vashuzal fibulapár(1) töredékei. A ma meglévő darabokból nem lehet rekonstruálni eredeti formájukat, de szerencsére készült rajz az épebb darabról a restaurálás előtt is (LXIII. tábla 8a.). Az ezen még látható lábgomb mára letört, díszítése egyáltalán nem látszik. Hogy két fibuláról van szó, azt 123