A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A I mássy Katalin mindössze a két rugóból származó két töredék bizonyítja. A 8. számú fibulánál biztosan hosszabb és masszívabb fibulák 10-12 cm-esek lehettek. Leltározatlan. (LXIII. tábla 8a-b.) 11. Apró szemű, mintegy I mm széles pántból hajlított szemekből álló, égett bronz/á«c töredékei. A 8. fibula alatt feküdt. 2 6 Sok darabja van meg. Nyaklánc vagy a fibulákat összekötő lánc lehetett. Az ovális szemek Átm. 0,25x0,35 cm. Ltsz. 62.58.331. (LXIII. tábla 4.) 12. A 8. fibula közelében kis vas karika. Elpusztult. 13. Valószínűleg égett, tizenegy szimmetrikusan elhelyezett, hangsúlyozott bogyóval díszített, zárt vasperec. Átmérője alapján lehet felkarperec is. Átm b. 6,6-7 cm, Átm k. 7,8-8,4 cm. Ltsz. 62.58.332. (LXIII. tábla 3.) 14. Kéttagú, kétszer csavart szemekből álló, égett vas övlánc. Jó állapotban maradt meg a két karikában végződő rövid tag. H. 8,6 cm, az egyik karika Átm b. 0,8 cm, Átm k. 1,8 cm; a másik karika Átm b. 0,9 cm, Átm k. 2,3 cm (LXIII. tábla 9b.). Van több töredék a hosszú tagból is. Egyik vége kampós volt. A kiszélesedő végű kampó akasztójának H. 3,5 cm (LXIII. tábla 9a.). Van egy karikatöredék is, tehát valószínűleg kampós-karikás volt. A karika Átm b. 0,9 cm, Átm k. 2,2 cm (LXIII. tábla 9c.). A hosszabbik tagból közelítőleg 45 cm-nyi van meg a végződések nélkül. Ltsz. 62.58.333. (LXIII. tábla 9a-c.) 15. Bronz hólyagos bokaperec vagy bokaperecek olvadt töredékei. A hólyagok nagyméretűek voltak, de azt nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy 3 vagy 4 tagú volt-e az ékszer, mint ahogyan azt sem, hogy egy vagy két perec darabjairól van-e szó. A hólyagok szélét 0,5 cm szélesen visszahajtották. Valószínűleg 2+1 vagy 3+1 volt a szerkezete, vagyis a kivehető zárótag mellett a többi hólyagot egybeöntötték. Az egy megmaradt kötőelemen plasztikus vonal-pontkör díszítés, illetve beütött pont-kör díszítés látszik. A hólyagok inkább a magas és keskeny változathoz tartoztak, magasságuk legalább 9 cm. Ltsz. 62.58.334. (LXIII. tábla lOa-b.) 16. Húsmellékletként sertést és tyúkot helyeztek a sírba. 53. sír (LXIV. tábla 1.) Téglalap alaprajzú sír. Alja közelében körben az északi, nyugati és déli oldalán erős faszenes réteg húzódott vízszintesen, északkeleti sarkánál pedig majdnem függőlegesen. Az északi fal mentén két réteg is volt. A sarkokban a réteg vastagabb, így ott már magasabban megfigyelhető volt. A szénrétegek szintje fölött, a betöltésben a déli fal mentén egy kisebb, a keleti fal mentén pedig két nagyobb kődarabot találtak. A hamvak nagyobb kupaca a sírgödör északnyugati sarka közelében feküdt az égett tárgyak egy részével (11-15.). Közülük a 13-14. vaskés és fenőkő egymáson volt. A sír keleti fala mellett, középtájon is volt a hamvaknak egy kisebb hamus kupaca, szintén égett tárgyakkal (5-8.) és cserepekkel, de a sír feneke fölött mintegy 40 cm-rel. A sír földjében több ponton voltak edénytöredékek, amelyek különböző edények maradványai (16.). Közöttük voltak olyan perem- és oldaltöredékek, amelyek az I. edényhez is tartozhatnak. Az 1-4. edények egymás mellett álltak a húsmelléklettel és egy nagy LT vágókéssel (9.) együtt a délnyugati negyedben, de a faltól kissé távolabb. A faszén, a kövek és a mellékletek helyzete alapján feltételezhető, hogy gerendákból vagy pallókból álló sírkamra volt a temetkezésben. A sírgödör 125x175 cm, Mé. mintegy 120 cm. Az északnyugati sarokban talált hamvak súlya 265 g, melyből 15 g a koponya, 10 g a törzs, 60 g a végtagok maradványa, 180 g törmelék. Ezek adultus(?) férfira(?) utalnak. A déli fal mentén magasabban talált hamvak súlya 57 g, melyből 2 g a koponya, 10 g a törzs, 45 g a végtagok maradványa. Ezek 23 évesnél idősebb egyénre utalnak. 2 6 A 2006-ban előkerült tárgyak között egy újabb töredéke volt. Mivel Vörös István írása van a zacskóján, valószínűleg az állatcsontok mellett találták. 124
