A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

AI mássy Katalin valószínűleg összekalapálták, végénél két hornyolással díszítették. Egy kis kidudorodásról elképzelhető, hogy esetleg a nyelet rögzítő szeg feje, de a köpűn belül a hegyének semmi nyoma nem maradt. Jelenlegi H. 32,4 em, a köpő H. 9,1 cm, Átm. 2x2,2 cm, belül 1,8 cm. Ltsz. 62.58.320. Neg.sz. Ö. 7219. (LXI. tábla 12.) 12. Húsmellékletként sertést helyeztek a sírba (részben égett? - lásd Vörös I. tanulmányát!). 51. sir (LXII. tábla I.) Két részletben feltárt temetkezés. A csekély mélységben a sír betöltéséből előkerült leletek (3-5.) és szétszórt kisebb égett emberi csontmaradvány kupacok alapján első nap egy sekély, nagyon bolygatott sírt feltételeztek mindössze 20 cm-es mélységgel. Ahogy a gép tovább dolgozott, kiderült, hogy ez a sírnak csupán a felső része volt, és sikerült egy teljes temetkezést feltárni. A közelítőleg téglalap alaprajzú sír déli fala lefelé szűkült. Betöltésében még több ponton kerültek elő hamvak és a 3. edény töredékei. Kérdés, hogy a felső részén levő leletek és hamvak az állati bolygatás vagy a temetkezési rítus következtében kerültek oda. A sír alján jókora sertésdarabokat, két edényt és egy kupacban hamvakat találtak, a hamvak között mindössze két fémtárggyal (6—7.). A sírgödör 110x125 cm, Mé 80-85 cm. A hamvak egyik kupaca 178 g, melyből 55 g a törzs, 58 g a végtagok maradványa, 65 g törmelék. Ez alapján a halott adultus-maturus korú. További 55 g (I fog és 55 g a végtagok maradványa) felnőttre utal, ahogyan 25 g törmelék is. Az antropológiai meghatározás szerint a maradványok feltehetőleg egy egyénhez tartoznak. Leletek: 1. Kihajló peremű, egyenes aljú nagy edény. Nyakát borda díszítette. Elpusztult, de megvannak Patay Pálné rajzai a töredékekről. Ezekből kiszerkeszthető a perem és a váll átmérője. Pá. 14,5x15,5 cm. (LXII. tábla 2.) 2. A nagy edény mellett közvetlenül barnásszürke, kívül és a peremén belül eredetileg simított, de nagyrészt lekopott felületű, homokkal soványított, szürke törésű, jó, kemény anyagú, viszonylag masszív bögre. Alja omphaloszos. Éppen anyaga, falvastagsága és égetése miatt meglepő, hogy nyakán kis lyuk van. A lyuk környékén belül is lepattogzott az edény. M. 10,5 cm, Pá. 8 cm, Fá. 5,5 cm, az omphalosz átmérője 3 cm. Ltsz. 62.58.323. Neg.sz. Ö. 7210. (LXII. tábla 3.) 3. Kisebb edény (bögre?) hastöredékei a sírföldből. Elpusztult. 4. Talán facettált, elég jó állapotban lévő köpűs vas lándzsapapucs a sír felső részéből. Pereme 3 mm szélesen hangsúlyozott. A készítés módja nem látszik, a vaslemez körben teljesen sima. H. 7 cm, Átm

k. 2,1 cm, Átm

b. 1,7 cm. Ltsz. 62.58.321. Neg.sz. Ö. 7216. (LXII. tábla 4.) 5. Egyszerű A22 rugószerkezetű, kötött lábú, megnyúlt testű vashuzal fibula töredéke a sír felső részéből. Tűtartója hiányzik. A visszakapcsolt lábvéget valószínűleg kis gomb díszítette. Átégett. H. 7,7 cm. Ltsz. 62.58.322. Neg.sz. Ö. 7220. (LXII. tábla 5.) 6. Vashuzal fibula a sír alján lévő égett emberi csontmaradványok közeléből. Elpusztult. Bontás közben mért H. 5 cm. 7. Közelebbről meg nem határozott helyen, a sír alján bronzpatinát és egy kis olvadt bronztöredéket találtak. Elpusztult. 8. Húsmellékletként és ételáldozatként két sertés részeit helyezték a sírba. 52. s/r (LXII. tábla 6.) Téglalap alaprajzú sír. A hamvak két kupaca a sír közepe táján, illetve északi felében feküdt egymás mellett. A hamvak egyik kupacában voltak a bronzfibulák (6-7.), a másikban pedig a vasfibulák, egy kis vaskarika és a bronzlánc (8-12.). A sír északnyugati fala mellé, középtájt egy kupacba 122