A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Patay Pál: Telep a java rézkor végéről Panyolán

Telep a java rézkor végéről Panyolán a munkát a markolók. Itt a falban két folt jelentkezett. A humusz ezen a részen kb. 50 cm vastag volt. Eredetileg itt lehetett a dombtető. A régészeti feltárás így ezen a részen kezdődött el 2003. június 10-én. Az ásatás folyamatosan tartott július 15-ig. Ezután rövidebb szünet következett, mivel a gépek levonultak a területről. 2003. augusztus 25-től folyt tovább a munka egészen október 17-ig. A domb maradékának nyugati és keleti oldalán felváltva dolgoztak a kivitelezők és a régészek, hogy a régészeti leletek se sérüljenek, s a gépek is folyamatosan tudják hordani a földet a gátba. A helyszíneléskor még meglévő területen (kb. 0,9 hektár) a régészeti objektumokat sikerült teljes egészében feltárni (2. kép). A gépi földmunkát végző munkások szerint azon a részen, ahol a feltárás folyt, a humusznak csak egy vékony rétegét szedték le korábban. Az ásatás során 50-70 cm vastag humuszt lehetett megfigyelni, így a humusz eredeti vastagságát 70-80 cm-re becsülhetjük. Ez a tény abból a szempontból lehet lényeges, mert a gépi földmunkákkal erősen roncsolt domb esetében már nem volt megállapítható, hogy lehetett-e szó mesterséges építményről vagy sem. Minden esetre meglepő, hogy a domb tetején ilyen vastag humuszréteg volt. A lelőhelyen több korszakban telepedtek meg: a legkorábbi telepnyomok a kora rézkori tiszapolgári kultúra idejéből származnak. Az ásatás során 6 kora és 1 középső rézkori sírt tártak fel (PATAY R. 2006.). Említésre méltó tény azonban, hogy a Korek József '60-as évekbeli jelentéseiben szereplő neolit korszaknak semmi nyoma nem került elő a megkutatott területen. A temetkezéseket a Hunyadi halmi kultúra népének települése követi, amelyik a legintenzívebb volt a lelőhelyen. Felette a badeni, a kora bronzkori Nyírség kultúra, majd időszámításunk első évszázadaiból egy szétszórt falu maradványai említhetők a Vásármező dombjáról, melyet utoljára a népvándorlás kor végén laktak. Az ásatás során összesen 376 objektum feltárására került sor, többségük gödör. Cölöplyuk kevés volt, de ezt magyarázhatja a terület kopottsága. A Hunyadi halmi időszakra 78 objektum sorolható. Több gödörnek a leletanyaga rendkívül gazdag volt. 45