A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Irodalomtörténet és nyelvészet - Bene Jánosné: Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának „három villó tündére"

Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának „három villó tündére" Bene Jánosné „ Szájából hallottam Báthori Gábornak: Én vagyok az Báthori Gábor, utánam Mindjárást Dengeleghiné..." „ Hallottam, hogy az asszony Dengeleghiné szeméremtestét kökény levével mosogatta gonosz végre..." „ Hallottam egy csuprot tartott Imrefiné, melyet forgatván azt mondotta: Gábor, Gábor, Gábor, s úgy kellett jönni az szegény fejedelemnek, hogy csaknem nyaka szakadt. " (SZENDREY 1891. 317.) Amióta ember él a Földön, azóta foglalkoztatja, érdekli, izgatja a láthatatlan, megfoghatatlan, különböző mesés élőlényekkel benépesített „más világ". így jött létre a mitológia is, hogy szegényes való világunkat gazdagítsa sokunk örömére. De beletörődhet-e az ember a megváltoztathatatlanba? Melyik lány nem tépkedett kamaszkorában akáclevelet, s közben ki nem mondogatta elmélyülten szerelmére gondolván: szeret... nem szeret... szeret... nem szeret... szeret... nem szeret... szeret... nem szeret... szeret. A világirodalom - és persze a magyar is — csodás elemek tárháza. Márai Sándor szerint minden nagy író misztikus. Gondoljunk a jelenkori irodalom meghatározó személyiségeire! Gabriel Garcia Marquez, Umberto Eco munkái, csodálatos regényei mind-mind tele vannak titkokkal, misztikus csodákkal. A Száz év magány és A rózsa neve című remekmüvek Márai véleményét igazolják. Természetesen rengeteg példát lehetne még említeni a fenti állítás bizonyítására. A népköltészeti alkotások is bővelkednek mesés alakokban, tájakban, cselekedetekben. Jakob Grimm 1835-ben megjelent Deutsche Mythologie című könyve megindítja Európában az ilyen típusú vagy hasonló müvek kiadását (GRIMM 1835.). Hazánkban például 1854-ben lát napvilágot Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája (IPOLYI 2002.). Dolgozatom gerincét a mágia körüljárása alkotja, illetve annak megnyilvánulása Móricz Zsigmond Erdély trilógiájában. NyJAMÉ LIII. 2011. 237-247. 237