A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Matits Ferenc: Dániel Reinhold festőművész visszaemlékezése

Matits Ferenc „A leírtakhoz itt mellékelten írok egy pár sort. Amit tudtam leírtam, de sok mindent nehéz lett volna, mert a réges-régen dolgokról már nehéz írni bizony. ...ha elolvastad amit írtam a kis füzetben, úgy kb. 40 oldalt, majd írd meg róla a véleményedet. Remélem megfelelő az írás a régi dolgokról. ..." Kulimár János könyvből a Népfőiskoláról az alábbiakat tudjuk meg: „ 1946 végére annyi munkánk gyűlt össze, hogy a nagyszabású, karácsonyi jótékony célú kiállításon mi is részt vehettünk mestereink mellett. A helyszín a MADISZ-székház volt. Mondanom sem kell, hogy örültünk a lehetőségnek, hiszen a 186 festmény, 38 szobor és kerámia alkotói között olyan nevek voltak, mint Ősz Dénes, Diószegi Balázs, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Benczúr Gyula, Aba Nóvák Vilmos, Varga Nándor Lajos, Tarjáni S. Jenő, Tóth István, Fiedler Ferenc, Füssy Margit, Pusztay Erzsébet, Medgyesy Ferenc, Berky Nándor, Váradi Sándor, Balogh József, Berky András, Izsó József Szabó Júlia, Lázár János, Kővári János, Berde Béla, Z. Szalay Pál. Az akkor kiadott katalógust ma is őrzöm, ez tanúsítja Miska, Bandi, - jómagam - és több társunk kezdő lépéseit. " (KULIMÁR 1997. 24-25.) „Felkaroltak bennünket, már apám is megenyhült és nem mondta többé, hogy keressek inkább valami becsületes foglalkozást. Ó is velem együtt örült, amikor 1948-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztertől díjat vehettem át. Erről az eseményről - a történeti hűség kedvéért - idézem a Magyar Népben megjelent cikk egy részletét: 1946 óta működik Nyíregyházán a Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskola ... A két esztendő fáradságot nem ismerő munkája nem volt hiábavaló. Örömmel értesültünk arról, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a főiskola növendékeinek eredményes munkája elismeréseképpen a tehetséges növendékeket megjutalmazta. A díjakat vasárnap délután meleg házi ünnepség keretében adták át. Berki Nándor a népfőiskola igazgatója rövid beszédében ismertette az intézet küzdelmeit a megindulás óta és a célkitűzéseit. Diószegi Balázs alak-rajztanár pedig vázolta az ifjúságnak az utat, amelyet a művésznek meg kell járnia. A díjak kiosztása során az I. díjat, 80 forintot Nagy Sándor szobrásznövendék, a 11. díjat, 60-60forintot Berecz András és Dániel Reinhold, a III. díjat pedig Soltész Albert, Pál Gyula, Palicz József és Péter Mihály kapták. " (KULIMÁR 1997. 31.) „Az elméleti oktató tanárok is valamennyien a korszak elismert szakemberei voltak: Z. Szalay Pál festőművész, Hadházi Lajos, Sárbert Armin és felesége, Makai László, Sárdi Béla, Bolvári Sándor, Bársony István, Lossányi Gyula és Balogh József tanárok. " (KULIMÁR 1997. 35-36.) Wehner Tibor monográfiájában olvasható Nagy Sándor visszaemlékezése a Népfőiskolára: „ ...mint kőműves, a nyíregyházi tanyákon dolgoztam. Mindig fúrtam, faragtam és a nyíregyházi szabadiskola vezetőihez is eljutott a hírem, érdeklődni kezdtek utánam. Berky Nándor és Diószegi Balázs voltak a szabadiskola vezetői. Két évig tanultam a szabadiskolán, Váci Mihályék közbenjárására bekerültem a kollégiumba is. Aztán Váci András, a festő felkerült Pestre, és az ö unszolására magam is ide jöttem. " (WF.HNER 2002. 8.) Szűcs Károly művészettörténész Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész működését kutatva külön fejezetet szentelt a Népfőiskolának, amelyről az interneten az alábbi összeállitást tette közzé: ,, ...A nyíregyházi képzőművészeti szabadiskola. Nyíregyháza tehát nem volt ismeretlen Diószegi számára, amikor 1943-ban a korabeli kultúrpolitika a Nyíregyházi Tanítóképzőbe helyezte. Nyíregyházi tartózkodása festészetének igen fontos állomása, ahol az expresszionista indulóéveket követően művészi identitására ébred: az alföldi táj és az alföldi emberek világa felé fordult művészi érdeklődése, de emellett jelentős művészetszervező munkát is végez: többed magával képzőművészeti szabadiskolát szervez, amely 1946 novemberétől a népi kollégiumi mozgalomhoz csatlakozva Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskola néven folytathatta még egy ideig a tevékenységét. 222