A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - D. Rácz Magdolna: Adatok az Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozásához

Adatok az Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozásához szatmárcsekei adat szerint miután a kakast megkopasztották, a bőrt a begyinéi felszúrták, egy nádszálon keresztül felfújták. Ezután a begyét kivették, kibelezték, s a bél helyére egy héjas tojást dugtak. A kakast ráültették egy tyúkra, a nyakát kikötötték. A menyasszony elé tették, neki kellett felvágnia (LUBY 1935. 124.). Manapság a lakodalomban a főtt tyúkokat - hogy egészben tálalhassák - egészben felfűzik, egy nagy fakanálra aggatják, és az üstbe lógatva főzik. így szebben lehet tálalni a zöldséggel és a töltelékkel együtt. Majd következett a pörkölt és utána a töltött káposzta. .Szokás volt, hogy készítettek a fiatal pár számára egy nagy káposztát, amelybe sok kicsit töltöttek. Ezt tálalták fel nekik, hogy sok gyermekük legyen. Több helyen a nagy levélbe 12 kis káposztát töltöttek, és egy nagy csigába 12 kis csigát tettek, így tálalták a menyasszonynak (BIM adattár 242-85.). Régen a vacsorát a köleskása, később a tejberizs zárta (LUBY 1935. 125.). Kásaköszöntő: „ Ez eledelt hoztam, melynek nincsen mása, Melynek magyar nyelven ékes neve kása, Meg van a teteje erősen cukrozva, Nem is fogta meg a tűznél a kozma. Nem kell ennek erő a megrágására, csak egy gyenge szellő a megfúvására. O te áldott kása, melynek nincsen mása. Melynek Tótországból van a származása. " (BIM adattár 92-84 N) A hagyományos ételek sora ezzel véget is ért. Hagyományos menü a vacsorán a különböző falvakból származó vőfélykönyvek alapján a következő módon alakult: Tarpa: húsleves metélt tésztával, pecsenye (kakas, jérce), paprikás, túrós csusza, lepény, italként bor (BIM adattár 92-84 N). Piricse: leves, borjúhús tormával, pecsenye (kakas, jérce), káposzta, sütemény (mazsolával készült, cukros), italként bor (BIM 89-84/12-16). Nyírbátor, csigaleves tormával, gyökérrel és fokhagymával főzve, hús: gyenge borjú tormával, töltött káposzta, sült hús, fokhagymás pecsenye marhahúsból, tyúkhús, kása, italként pálinka és bor (BIM adattár 92-84N). Nyírbátor: csigaleves, leveshús (kakas), káposzta, sült hús, sütemény (cukros, krémes), italként bor (BIM adattár 246-85.). Encsencs: leves, főtt hús, káposzta, pörkölt, sütemény, italként bor (BIM adattár 89-84/1-16). Bátorliget (Aporliget): húsleves metélt tésztával, hús (kakas, jérce), pörkölt (sertés), töltött káposzta, sütemény, italként bor (saját gyűjtés). Az újabb szokás szerint ezek után még következett rántott hús krumplival, fasírt, esetleg töltött dagadó. A menyasszonytánc után tálalták a hurkát, kolbászt. Ezekhez sima kalácsot adtak. Majd sorra jöttek a sütemények. Régen kőtt kalácsot, mákos- és diósrudat, pogácsát, piskótát, később vaníliás kiflit, linzert, kókuszkockát kínáltak. Mióta emlékeznek, torták is szerepelnek a sütemények között. A menyasszonyi tortát a menyasszony és a vőlegény osztotta szét. Hagyományos ital a pálinka és a bor volt, később az 1960-as évektől sört is adtak az ételek mellé. Még éjfél előtt sor került a kásapénz szedésére, ahol ez szokásban volt. Hajnalban a maradékot újra feltálalták. Ekkor már a szakácsasszonyok etethették, itathatták a vendégeket, hogy azt a lakodalmat később is megemlegessék a faluban. Néhol előfordult, hogy utóvendégséget csináltak a lakodalmi maradék ételekből. Ezen férfiak vettek részt. A megmaradt ételekből a rokonok, 163