A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - D. Rácz Magdolna: Adatok az Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozásához

D. Rácz Magdolna zsarátot tettek, azt a gyerekkel a kezében a keresztanyának át kellett lépnie, s közben ezt mondania: ,Pogányt viszünk, keresztényt hozunk" (BIM adattár 45-71/77 N). Maga a keresztelő eleinte nagyon egyszerű volt: kaláccsal, itallal kínálták a vendégeket, később azonban olyan lett, mint egy kis lako­dalom. Meghívták rá családostul a keresztanyát meg a keresztapát, ha volt másik gyerek, annak a ke­resztszüleit, rokonokat stb. Senki sem jött üres kézzel. Mindenki hozott valamit: tésztafélét, ajándé­kot vagy virágot. Az ebéd: húsleves csigatésztával vagy gulyásleves, főtt és sült hús, töltött káposz­ta, sült tészták (pogácsa, mákos kalács) volt. Pálinkával, borral kínálták a vendégeket. A tirpák csa­ládoknál a keresztelőről hazatérve örömkalácsot fogyasztottak, utána pálinkát ittak (BODNÁR 1999. 24.). Beregben szokás volt a keresztelő után, hogy a komaasszony a gyerekágyasnak fiizérebédet vitt - egy karján vagy két karján, sőt olykor segítővel is. Egy „füzér" négy egységből állt. Az első­ben komaszilkében volt a húsleves, a másodikban komacsészében a töltött káposzta, a paprikás csir­ke, főtt hús mártással. A harmadik füzérben rántott hús rizzsel, esetleg tarhonyával, tejbefőtt kása. A negyedikben pedig szilkében madártejet vittek (SZABÓ 1989. 238-239.). 2. Lakodalom Az emberi élet leglátványosabb, legkiemelkedőbb eseménye a lakodalom volt. Leginkább ősszel tartották, mert addigra befejeződtek a nagy munkák. Megvolt a betakarítás és a szüret, így több minden rendelkezésre állt a vendégséghez. A lakodalmat megelőző kézfogóra meghívták a ro­konokat, barátokat, ismerősöket. Süteménnyel és itallal kínálták őket. Ha nagyobb vendégséget ren­deztek, akkor több fogásból álló vacsorát készítettek, esetleg zenészeket is fogadtak. Mára már en­nek az aktusnak a jelentősége elhalványult. A lakodalom előtt a meghívottak vittek tyúkot, csirkét, lisztet, rizst, cukrot, tojást, fűszere­ket, káposztát, sok helyen még tányért is. Kosárba tették, kendővel letakarták. A lakodalom előtt 2-3 héttel elkészítették a csigatésztát. A vőfély tiszte volt meghívni a lányokat, asszonyokat. A csigacsi­nálókat megvendégelték. A süteményeket - a XX. század elején kalácsot, kürtösfánkot, csőrögét, a század közepétől linzereket, piskótákat, krémes süteményeket, tortát - előre elkészítették. Az utób­biakat csak a lakodalom előtti napon. A lagzi előtt (legalább 2 nappal) levágták a disznót. A tirpák családok ilyenkor borjút is vágtak (BODNÁR 1999. 25.). Felállították a sátrat. A segítőknek reggelit, ebédet, legtöbb helyen gulyáslevest főztek, töl­tött káposztát készítettek, ezt vacsorára is feltálalták. Az ételek elkészítésében a nyoszolyóasszo­nyok, szakácsasszonyok, a főszakács és a hentes segítettek. 25-30 db tyúkot, csirkét vágtak. Káposztát töltöttek, fasírtot, rántott húst készítettek. A lakodalom napján a háború előtt reg­gelire kakaót és tejeskávét kínáltak kaláccsal. Mára ez a szokás elfelejtődött. Az ebéd gulyásleves és sült tészta volt. Ma ebédre még néhol gulyáslevest, de inkább pörköltet, sült húst és fasírtot, uzson­nára hideg sültet, kolbászt, hurkát tálalnak. A szakácsasszonyok az aprólékból levest főztek maguknak, meg egy kis adag káposztát, azt ették. Az esküvőről hazatérőket a kapuban kenyérrel és pálinkával kínálták. A fiatal párra rizs­szemeket vagy búzát szórtak, hogy sok gyerekük legyen. A vacsora nyolc-kilenc óra tájban kezdő­dött. Az ételek sorát a hagyományos húsleves nyitotta. Az általam lejegyzett bátorligeti és egy tarpai vőfélyvers a metélt levest említi. „ Ügyes szakácsnéink készek mindenekkel, elsőbb is a jó metélt le­vessel... " (BIM adattár 92-84 N) A nyírbátori rigmus csigalevest említ „Ügyes szakácsnőink ké­szen mindenekkel, legelsőbb pedig a jó csigalevessel... " (BIM adattár 246-85) Egy másik nyírbá­tori vers is csigalevest említ: „Legelső tál étel, mit hozok tormával, gyökér is főtt benne, tejes fok­hagymával... " (BIM adattár 92-84 N) Aztán következett a főtt hús, sült hús: „ Most pedig húst hoz­tam, mégpedig kétfélét, behoztam a kakast, meg vele a jércét... " (saját gyűjtés). A tálon egy feldíszí­tett egész kakast hoznak be, amelynek hátuljába egy kolbászt dugnak. Ezt az iijú pár elé teszik. Egy 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom